Dőry Pál
Jobaházi Dőry Pál (Tevel, 1853. június 1. – Görbő, 1926. május 9.), Békés vármegye főispánja, Tolna vármegye alispánja, főszolgabíró, földbirtokos.
| Dőry Pál | |
| Született | 1853. június 1. Tevel |
| Elhunyt | 1926. május 9. (72 évesen) Görbő |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Békés vármegye főispánja (1907. december 14. – 1909. november 25.) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1877, jogtudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésA jobaházi Dőry családnak a köznemesi ágában született. Apja jobaházi Dőry Mihály (1817–1885) nagybirtokos, anyja Hainer Laura (1812–1886) volt.[1][2] Az apai nagyszülei jobaházi Dőry Mihály (1773–1817), földbirtokos, és gyömörei és teölvári Gyömörey Anna Mária (1781–†?) voltak; az utóbbi asszonynak az anyja a zalalövői Csapody családból való gyömörei és teölvári Gyömörey Györgyné zalalövői Csapody Borbála (1759–1815), akinek a fivére zalalövői Csapody Gábor (1760–1825), királyi tanácsos, Somogy vármegye alispánja, költő, szabadkőműves, földbirtokos volt.[3]
Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Egyetemen végezte, ahol állam- és jogtudományi tanulmányokat folytatott. Tanulmányai befejeztével közigazgatási pályára lépett, amit Tolna vármegye tiszteletbeli aljegyzőjeként kezdett meg 1877-ben. 1878-ban megválasztották árvaszéki jegyzővé, majd ugyanitt ülnök volt 1885-ig, végül elnök 1887-ig. Ekkor Tolna vármegye völgységi járásának főszolgabírájává tették meg, mely hivatalában egészen vármegyei alispáni kinevezéséig, 1895-ig maradt. Alispánságában 1907-ig maradt, ekkor azonban elkerült megyéjéből, ugyanis Békés vármegye főispánjává nevezték ki. A vármegye vezetését nyomban átvette, a december 30-ára meghirdetett tisztújító közgyűlésen mondott székfoglaló beszédében kiemelte, hogy habár teljesen gyökértelenül érkezett Békésbe, azon fog munkálkodni, hogy minél jobban megismerje a helyi viszonyokat. Ezen munkája azonban hiábavalónak bizonyult, így 1909-ben a belügyminiszterhez intézett levelében felmentését kérte. A királyi felmentés nem is késlekedett, még az év végén meg is érkezett. Több mint 30 évi pályafutása után ekkor nyugállományba vonult.
Házassága és leszármazottjai
szerkesztésm.Tüskepusztán 1887 február 26-án feleségül vette távoli rokonát, jobaházi Dőry Gabriella (Zomba, 1865. január 6.–Görbő, 1935. július 11.) kisasszonyt, akinek a szülei jobaházi Dőry Gyula (1828–1878), kamarás, Szent Gergely rend vitéze, földbirtokos,[4] és gróf gönczruszkai Kornis Anna (1834–1876) voltak.[5] Az apai nagyszülei jobaházi Dőry Miklós (1804–1863), kamarás, Szent Gergely rend vitéze,[6] és gróf von Aichelburg Katalin (1802–1840) voltak. Dőry Pál és Dőry Gabriella frigyéből négy gyermek született:
- Natália (1888–1968); férje szentmiklósi Novák Kamill (1884–1961)
- Veronika (1891–1939); férje jobaházi Dőry Frigyes (1874–1978)
- Pál (1895–1898)
- Gabriella (1897–1976); férje Szabó Imre
Források
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Országos Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Dőry Mihály ifjabb
- ↑ Országos Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Dőry Mihályné Hainer Laura
- ↑ familysearch.org Csapody Gábor keresztelője
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Dőry Gyula
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Dőry Gyuláné gróf Kornis Anna
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Dőry Miklós
| Elődje: Fábry Sándor |
Utódja: Kéry Gyula |
.svg){kind=small}