Dachstein (hegycsúcs)
A Dachstein hegycsúcs Ausztriában, a Keleti-Alpokban található azonos nevű hegység legmagasabb csúcsa. Formája kettős csúcs: a Hoher Dachstein 2995 méteres tengerszint feletti magasságával a Dachstein, valamint Felső-Ausztria és Stájerország osztrák szövetségi tartományok legmagasabb csúcsa. Tőle északra, 400 méterrel arrébb található a 2934 méteres Niedere Dachstein.[1]
| Dachstein (Hoher Dachstein) | |
 | |
| A Hoher Dachstein légifelvétele kb. 3600 méteres magasságból, a Niederer Dachsteinnel (balra) és a Gjaidsteinnel (a háttérben). | |
| Középtáj | Dachstein |
| Magasság | 2995 m |
| Hely |  Ausztria |
| Hegység | Alpok |
| Relatív magasság | 2136 m |
| Dominancia | 47,7 km |
| Terület | 284,46 km2 |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 806 |
| Kritériumok | III, IV |
| Felvétel éve | 1997 |
| Elhelyezkedése | |
 Dachstein (Hoher Dachstein)
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 13° 36′ 21″47.475278°N 13.605833°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 13° 36′ 21″47.475278°N 13.605833°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dachstein (Hoher Dachstein) témájú médiaállományokat. | |
Magassága és vonzereje miatt a Dachstein a 19. század óta a hegymászók kedvelt célpontja, miután kiderült, hogy magasabb a sokáig Stájerország legmagasabb hegyénektartott Grimmingnél. Mind a mászók, mind a turisták körében híresek a dachsteini mészkőből álló, mintegy 1 km magas, vöröses színű déli falai is.
Földrajza
szerkesztésA csúcs környéke
szerkesztésA Dachstein a Keleti-Alpokon belüli Északi-Alpoknak a második legmagasabb csúcsa a Lechtali-Alpokban található 3036 méteres Parseierspitze után. Míg a Niedere Dachstein teljes egészében Felső-Ausztriában fekszik, addig a Hoher Dachsteinen keresztül húzódik a határ Felső-Ausztria és Stájerország között. Észak-északkeletre 10 kilométerre található Hallstatt, mintegy 6 és fél kilométerre délkeletre Ramsau am Dachstein község, a nyugati szélén pedig a Lammertal völgye.
A főcsúcs magassága
szerkesztésAnnak ellenére, hogy a 19. század második fele óta méteres pontossággal mérik, a Hoher Dachstein magassága változó. A Simonyhütte megnyitásakor, 1877-ben egy térképet 2996 méteres magassággal adtak ki. Ezzel szemben az Alpine Club térképe 1992-ig, valamint Willi End híres Dachstein-kalauza az 1973-as és 1985-ös kiadásban 2993 métert ad meg.[2] A Salzkammergutról és Ramsau am Dachsteinről szóló turisztikai prospektusok, valamint a képeslapok egészen az 1990-es évekig 3004 méteres magasságot adtak meg. Egyes szerzők feltételezik, hogy ez az idegenforgalmi szakemberek azon vágya volt, hogy a vízgyűjtő területen egy „igazi” 3000 méteres hegyet tudjanak felmutatni.[3]
Az eltérő magasságok mindenesetre nem tulajdoníthatók az osztrák és a németországi magassági rendszerek eltérésének, mivel ez legfeljebb 34 cm-es magasságkülönbséget eredményezne.
Az osztrák nemzeti felmérés háromszögelési pontja, amely a csúcs legmagasabb pontján található, valójában 2995,01 m magas. Ez azonban 12 cm-rel emelkedik a természetes sziklás terep fölé, így a csúcs magassága 2994,89 m. A jelenleg a csúcson álló csúcskereszt valamivel alacsonyabb és 5,49 m magas, így a csúcs ténylegesen 3000,03 m magasságot ér el.
Turizmus
szerkesztésElső megmászása
szerkesztésA Hoher Dachstein első turisztikai megmászását 1834. július 18-án Peter Karl Thurwieser hajtotta végre a filzmoosi Gappmayr testvérek vezetésével a Gosau-gleccseren keresztül, miután Károly Lajos főherceg korábban a Hallstatt-gleccseren keresztül nem járt sikerrel. A megmászás során egy fából készült csúcskeresztet állítottak fel. Ez az első megmászás már akkoriban is vitatott volt, mivel a csúcsot állítólag Jakob Buchsteiner már 1819-ben vagy 1823-ban megmászta az országos felmérés keretében.[4][4] Ez tekinthető azonban a Torstein másodlagos csúcsának első megmászásának. 1843-ban Friedrich Simony itt építette meg a világ első via ferratáját, majd 1847. január 14-én szintén ő hajtotta végre az első sikeres téli mászást is.[5]
A Hoher Dachstein déli falának első mászóútvonalát 1909. szeptember 22-én a két ramsaui testvér, Irg (Georg) és Franz Steiner kísérelte meg. Az útvonal akkoriban Steiner-Buam Himmelsleiter néven volt ismert, és Steinerweg néven ma is népszerű mászóútvonal.
A csúcs két felvonóval is megközelíthető: a Dachstein Krippenstein-Seilbahn 1951 óta közlekedik a hegyre a felső-ausztriai oldalról, a Dachstein-Südwandbahn pedig 1969 óta a stájer oldalról.[6]
A Hallstatt–dachsteini kultúrtáj 1997 óta az UNESCO Világörökség része lett, maga a csúcs pedig a mag- és a pufferzóna határát képezi.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Karl WIROBAL (német): Wie hoch ist der Dachstein?. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
- ↑ Willi End: Dachsteingebirge: Gebietsführer für Wanderer u. Bergsteiger. 5., vollst. überarb. u. erw. Aufl. 1985. ISBN 978-3-7633-3200-7 Hozzáférés: 2024. április 12.
- ↑ Wirobal, Kart. „Wie hoch ist der Dachstein?”, Austria Nachrichten (német nyelvű)
- ↑ a b ÖNB-ANNO - Zeitschrift des deutschen und österreichischen Alpenvereins. anno.onb.ac.at. (Hozzáférés: 2024. április 12.)
- ↑ Via Ferrata in Austria: Climbing for beginners and advanced climbers (angol nyelven). www.austria.info. (Hozzáférés: 2024. április 12.)
- ↑ Dachstein Krippenstein (német nyelven). dachstein-salzkammergut.com. (Hozzáférés: 2024. április 12.)
További információk
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hoher Dachstein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dachstein (Berg) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
