Dalibor (opera)

	Dalibor ; (Dalibor)
	opera
	Bedřich Smetana 1854-ben; Geskel Saloman portréja
Eredeti nyelv	cseh
Zene	Bedřich Smetana
Librettó	Josef Wenzig; Ervín Špindler
Fordító	Vidor Dezső
Főbb bemutatók	1868. május 16.; Újvárosi Színház, Prága
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dalibor témájú médiaállományokat.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Dalibor (egyértelműsítő lap).

A Dalibor Bedřich Smetana háromfelvonásos történelmi operája. Az eredetileg német nyelvű librettót Josef Wenzig írta és Ervín Špindler fordította le cseh nyelvre. Smetana a művet 1866 és 1867 között komponálta. A bemutatójára 1868. május 16-án^[1] (vagy 15-én)^[2] került sor Prágában, az Újvárosi Színházban (amely a mai prágai Állami Operház helyén állt), Josef Jiří Kolár rendezésében, a zeneszerző vezényletével. Magyarországi bemutatója 1909. október 2-án volt az Operaházban, egy hét múlva még egyszer előadták, aztán örökre eltűnt a hazai repertoárról.^[3]

A zeneszerző törekedett arra, hogy egy valódi, jelentős cseh nemzeti operai műfajt teremtsen meg, a Dalibort ennek ellenére leginkább az a kritika érta, hogy túlságosan magán viseli a német operák, főként Richard Wagner stílusát.^[4] Az operának van egy közös vonása Ludwig van Beethoven Fideliojával is, mert mindkettőben a női főszereplő férfi ruhát ölt, hogy megmentse a hőst.^[5]

Szereplők

Szerep	Hangtípus	Bemutató szereposztása 1868. május 16.
Kozojedi Dalibor, cseh lovag	tenor	Jan Ludevít Lukes
II. Ulászló, király	bariton	Josef Lev
Budivoj, a várőrség parancsnoka	bariton	Vojtěch Šebesta
Beneš, börtönőr	basszus	Josef Paleček
Vítek, Dalibor zsoldosainak egyike	tenor	Antonín Balcar
Milada, a ploskovicei várgróf húga	szoprán	Emilie Benevic-Miková
Jitka, falusi lány Dalibor birtokán	szoprán	Eleonora Ehrenbergů
Az egyik bíró	basszus
Kórus: emberek, bírák, zsoldosok

Cselekmény

Történelmi háttér

A történet 1498 elején játszódik Prágában. A történet főhőse Kozojedi Dalibor cseh lovag, aki részt vett a ploskovicei felkelésben és menedéket adott egy körözött jobbágynak. Tettéért a prágai vár, később róla elnevezett Daliborka tornyába zárták, majd halálraítélték és kivégezték. A legenda szerint az ítéletre várva megtanult hegedülni, és olyan szépen játszott, hogy az emberek csoportokba verődtek a torony ablaka alatt, hogy játékát hallgathassák.^[6]

Első felvonás

Dalibort a királyi bíróság elé állítják azzal a váddal, hogy meggyilkolta a ploskovicei várgrófot, bosszúból, amiért az kivégeztette a barátját, a zenész Zdeněket. Beidézik a várgróf hugát, Miladát, aki követeli a bűnös kivégzését. Amikor bevezetik Dalibort, a tömeg felemelkedik, hogy támogassa. Amikor Dalibor elmondja, hogy hogyan fogták el és ölték meg a barátját, a bíróság megenyhül és életfogytiglani börtönre módosítja a halálbüntetést. Milada rájön, hogy beleszeretett Daliborba és összefog Jitkával, az árva, falusi lánnyal, aki Dalibor birtokán él és a lovag jó barátja, hogy kiszabadítsák.

Második felvonás

A zsoldosok táborában Jitka és szeretője, Vítek Dalibor kiszabadítását tervezgetik. Ezalatt Milada, férfi ruhába bújva munkát vállal a börtönben. Elbűvöli Benešt, a börtönőrt és ráveszi, hogy engedje be Dalibor cellájába. Odaadja a lovagnak néhai barátja hegedűjét. A lovag álmodozik, és kezdetben úgy gondolja, Milada szeretett barátjának Zdeněknek a reinkarnációja. Aztán egy szenvedélyes duettben énekelnek örömükről, hogy megtalálták egymást.

Harmadik felvonás

Dalibor a börtönben várja a menekülést (ekkor énekli híres dalát, a Dal a szabsághozt), de rossz érzése támad, amikor Zdeněk hegedűjének egyik húrja elpattan. A Beneš megvesztegetésére tett kísérlet azonban meghiúsul, és a börtönőr tájékoztatja a királyt a szökési kísérletről. Tanácsnokainak tanácsát követve a király elrendeli Dalibor kivégzését. Milada, aki a börtön falán kívül várakozik, hallja a kivégzés miatt félrevert harangokat. Követői kíséretében betör a várba és kiszbadítja Dalibort, de közben halálos sebet kap. Dalibor karjaiban hal meg. A lovag ezután leszúrja magát, hogy a sírban egyesüljön szerelmével. Egy alternatív befejezés szerint Dalibort kivégzik, mielőtt Milada megmenthetné, ezért a leány lesz öngyilkos.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dalibor (opera) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ SBS
↑ Novotny
↑ A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 169. l.
↑ Jellinek
↑ Tyrrell
↑ Wolner

Források

↑ Jellinek: Jellinek, George (1997. október). Dalibor. Bedřich Smetana. The Opera Quarterly 14 (1), 174-176. o. DOI:10.1093/oq/14.1.174. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
↑ Novotny: Novotný, Václav Juda. Bedřich Smetana: Dalibor – zongora kivonat. Prága: Umělecká Beseda (1909)
↑ SBS: Bedřich Smetana összes művei – kritikai kiadás, 5. kötet: Dalibor. Prága: Bedřich Smetana Társaság (1945)
↑ Tyrrell: Tyrrell, John (1989). Review of Czech Opera. The Opera Quarterly 6 (4), 80-84. o.
↑ Wolner: Wolner Annamária: Az én Prágám. [2019. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 26.)

További hivatkozások

Bedřich Smetana: Dalibor. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2019. június 26.)

Operaportál
Komolyzeneportál

[SBS_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] SBS

[Novotny_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Novotny

[3] A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 169. l.

[Jellinek_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Jellinek

[Tyrrell_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Tyrrell

[Wolner_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] Wolner

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Dalibor (Dalibor)
opera

Bedřich Smetana 1854-ben Geskel Saloman portréja
Eredeti nyelv	cseh
Zene	Bedřich Smetana
Librettó	Josef Wenzig Ervín Špindler
Fordító	Vidor Dezső
Főbb bemutatók	1868. május 16. Újvárosi Színház, Prága
A Wikimédia Commons tartalmaz Dalibor témájú médiaállományokat.