Daróczi György

Daróczi György (Baranya vármegye, 1699. április 28. – Sopron, 1756. október 10.) magyar bölcsészdoktor, jezsuita rendi tanár, költő.

Daróczi György
Életrajzi adatok
Születési név	Daróczi György
Született	1699. április 28. Baranya vármegye
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1756. október 10. (57 évesen) Sopron
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus

Élete

17 éves korában lépett a rendbe. Miután több helyen tanított a középiskolákban, egyházi szónoklatokat tartott és néhány rendház főnöke volt.

Munkái

• Lusus epigrammatici. Claudiopoli, 1725. és Aug. Vindelic. 1738
• Septi-Collis Dacia. Claudiopoli, 1735
• Ortus et progressus collegii soc. Jesu Claudiopolitani ab anno 1579. Uo. 1736
• Pietas ungarica, sive summus ejusdem gentis in Mariam affectus, omni obsequiorum genere jam inde a S. Stephani temporibus testatur. Claudiopoli, 1736
• Serenissimi principis Eugenii invicti caesarei exercitus archistrategi colossus gloriae e posthumis laudibus erectus… anno 1736. Uo.
• Epitome chronlogica rerum Hungaricarum et Transylvanicarum e d. Stephano ad annum 1726. Uo. 1737

Latin versei: Epigramma de Carolo imperatore caesare VI. és Carmen elegiacum ob victoriam Belgradiensem megjelentek a Carolus Klein, Analecta Poetica, Viennae, 1757. II. 37. című munkában.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Scriptores Provinciae Austriacae Societatis Jesu (1855) 54. old.