Pierre Jean David d’Angers
Pierre Jean David d’Angers [ejtsd: danzsé] (Angers, 1788. március 12. – Párizs, 1856. január 5.) francia szobrász, politikus.
Pierre Jean David d’Angers | |
Született | Pierre Jean David 1788. március 12.[1][2][3][4][5] Angers |
Elhunyt | Párizs |
Állampolgársága | francia[10][11] |
Házastársa | Émilie David d'Angers |
Gyermekei | Robert David d'Angers |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | Member of the 1848 Constituent Assembly (1848. április 23. – 1849. május 26.) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Père-Lachaise temető (39) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Jean David d’Angers témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésFiatalon Párizsba került, ahol Jacques-Louis David festő és Philippe-Laurent Roland szobrász műtermeiben tanult. 1811 és 1816 között Rómában tartózkodott és főleg az ókori remekműveket tanulmányozta, Antonio Canova műtermében is dolgozott. Párizsba visszatérve, a versailles-i kastély főudvarán álló II. Louis de Bourbon-Condé szobrával arra az útra lépett, melyet nem hagyott el többé. Nem törődött az iskola, a stílus törvényeivel, hanem az emberi alak, az arckifejezés merész realisztikus ábrázolását tűzte ki célul. Németországban tett utazásainak gyümölcse Goethe, Shelling, Dannecker, Tieck és Rauch nagy mellszobrai voltak; különben is nagyon szeretett képmásokat készíteni. (I. Ferenc, Paré, Visconti, Jordan, Béclard, Cooper, Casimir Delavigne, Raoul-Rochette, Jeremy Bentham, Fénelon, Montesquieu, Racine, II. Henrik, Lacépède, Périer, Kératry, Rossini, La Fayette, Sieyès, Chateaubriand.) 550 medaillonból álló híres emberek arcképgyűjteménye a Louvre-ban van.
Monumentális művei: Jefferson szobra Washingtonban, Corneille-é Rouenban (1834), Gutenbergé Strasbourgban stb. Gyönyörű a görög leány meztelen alakja Márkosz Bócarisz szabadsághős sírján, rendkivül kifejező Philopemennek az «utolsó görögnek» márványszobra (Louvre), leghatalmasabb alkotása d'Angers-nek, azonban domborműve a párizsi Panthéon oromfalán: a Haza, a Szabadság és a Történelem kíséretében babérkoszorúkat nyújt a modern Franciaország nagy embereinek: Malesherbes-nek, Mirabeau-nak, Voltaire-nek, Rousseau-nak, Cuvier-nek, Laplace-nak, Bonaparténak, a marengói dobosnak stb.
A közélet terén d’Angers a radikalizmus híve volt, Hyppolite Carnot-val kiadta Bertrand Barère emlékiratait[12] és tagja volt 1848-ban az alkotmányozó nemzetgyűlésnek is. Az államcsíny után egy ideig számüzetésben kellett élnie. Szülővárosában szobrot állítottak neki és múzeumot rendeztek be, melyben összes műveinek gipszöntvényei vagy vázlatai láthatók.[13]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ [LH//674/9 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
- ↑ Agence bibliographique de l'enseignement supérieur: Système universitaire de documentation (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
- ↑ Mémoires de Bertrand Barère (francia nyelven). archive.org. (Hozzáférés: 2018. október 16.)
- ↑ V. ö. Jouin H., D., sa vie, son œuvre, ses écrits et ses contemporains (Párizs, 1878), u. a. D. et ses relations littéraires (uo. 1890).
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). David d'Angers, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X