Davor Ivo Stier

horvát politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 7.

Davor Ivo Stier (Buenos Aires, 1972. január 6.) horvát politikus és diplomata a Horvát Demokratikus Közösség tagja. 2011–2013-ban horvát parlamenti, 2013–2016-ban európai parlamenti képviselő volt, 2016–2017-ben Horvátország 13. külügyminisztere és európai ügyek minisztere volt.

Davor Ivo Stier
Horvátország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
2016. október 19. – 2017. június 19.
ElődBožo Petrov
UtódMarija Pejčinović Burić
Horvátország külügy és európai ügyek minisztere
Hivatali idő
2016. október 19. – 2017. június 19.
ElődMiro Kovač
UtódMarija Pejčinović Burić

Született1972. január 6. (52 éves)
Buenos Aires
PártHorvát Demokrata Közösség

Foglalkozás
IskoláiPontifical Catholic University of Argentina
A Wikimédia Commons tartalmaz Davor Ivo Stier témájú médiaállományokat.

Élete és pályafutása

szerkesztés

Stier Buenos Airesben, Argentínában,[1] egy szamobori származású horvát emigráns családban született.[1] Apai nagyapja, Ivan Stier usztasa ezredes, Vjekoslav Luburićnak az usztasa koncentrációs táborok főnökének az asszisztense volt, aki a második világháború után Dél-Amerikába szökött.[2] Anyai nagyapja, Milorad Lukač a Horvát Parasztpárt egyik vezető emigráns politikusa volt. Stier apja orvos, anyja Marija Lukač egyetemi tanár volt. Ő maga Buenos Airesnek a középosztály által lakott Flores kerületében nőtt fel.[3]

Stier 1990-ben, 18 évesen a Horvát Örökség Alapítvány programja keretében, másodszor pedig három héttel Vukovár eleste előtt az argentin El Cronista és a Radio America újságírójaként érkezett először Horvátországba.[2] 1992 februárjában tért vissza Argentínába, ahol az Argentínai Pápai Katolikus Egyetemen politológiából és nemzetközi kapcsolatokból, majd újságírásból szerzett diplomát.

Stier a Külügyminisztérium meghívására 1996-ban tért vissza Horvátországba, majd a washingtoni és a brüsszeli horvát nagykövetségen dolgozott, 2009-ben pedig már Ivo Sanader miniszterelnök külpolitikai tanácsadója volt.[2] A 2011-es parlamenti választásokon a horvát parlament képviselőjévé választották.[4] Tagja lett a Parlamentközi Együttműködési Bizottságnak és az Európai Integrációs Bizottságnak, valamint a Külpolitikai Bizottság alelnökévé nevezték ki. A NATO Parlamenti Közgyűlésén a horvát parlament, a Horvát Köztársaság parlamenti vegyes bizottságában pedig a horvát parlamenti küldöttség tagjává is jelölték.[5]

Stier Jadranka Kosor egyik legközelebbi munkatársa, tanácsadója és euroatlanti együttműködési delegáltja volt. A szlovén-horvát diplomáciai lefagyás idején Stier volt a fő résztvevője a kulisszák mögötti diplomáciai erőfeszítéseknek, valamint közvetítő volt Kosor és Borut Pahor szlovén miniszterelnök között.[2] A HDZ 2012. májusi vezetőválasztásán Stier Tomislav Karamarkót támogatta,[6] de később 2013 februárjában ellenezte a Jadranka Kosor elleni fegyelmi eljárást, miután a párt úgy döntött, hogy őt is felelősségre vonja a médiában való megjelenése miatt.[7]

2012 szeptemberében Stier arra kérte a horvát kormányt, hogy álljon el a Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti államhatárvita ratifikálásától, arra hivatkozva, hogy ezzel Horvátország elfogadta volna azt a zsarolást, mely az európai uniós tagságot határkérdésekkel kötötte volna össze. Bosznia-Hercegovina közlekedési miniszterét, Damir Hadžićot a horvát kormány zsarolással vádolta meg azzal, hogy Bosznia-Hercegovina nem engedélyezi a Peljesac-híd építését, hacsak Horvátország nem ratifikálja a határmegállapodást.[8] 2013 áprilisában Stier kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina Európai Unióba való belépésének előfeltétele a horvát intézmények egyenlősége Bosznia-Hercegovinában.[9]

Két hónappal később, júniusban Stier kijelentette, hogy Horvátországnak határozottan fel kell vennie a bosznia-hercegovinai horvát választókerületek kérdését nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is. Úgy vélte, hogy a Bosznia-Hercegovinai Föderáció „de facto bosnyák entitás”, és kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovinát a belga minta szerint kellene megreformálni. Közölte azt is, hogy Horvátország felhasználja Horvátország európai uniós csatlakozását a bosznia-hercegovinai horvát kérdés megoldására.[10]

Horvátország EU-csatlakozását követően, 2013 áprilisában Horvátországban az első európai parlamenti választáson Stier az Európai Parlament egyik első horvát képviselője lett Horvátországból.[11][12] Az Európai Parlament külügyi bizottságának 2013. júliusi ülésén Stier azt kérte, hogy az Európai Unió határozottabban támogassa a bosznia-hercegovinai horvát népnek a többi országot alkotó népekkel való egyenlőséghez való jogát, és ezzel tegye nemzetközivé a „horvát kérdést” Bosznia-Hercegovinában. Ugyanebben a hónapban a Večernji listnek adott interjújában Stier kijelentette, hogy a bosznia-hercegovinai horvátok nélkülözhetetlenek és döntő tényezői Bosznia-Hercegovina európaiasodásának, miközben az Európai Unió szerepe Bosznia-Hercegovinában kulcsfontosságú, és hogy üdvözlendő az Oroszországgal és Törökországgal folytatott együttműködés.[13]

A 2014. májusi horvátországi második európai parlamenti választáson Stier ismét mandátumot szerzett a HDZ HSS, HSP AS, BUZ, ZDS és HDS alkotta koalíció listáján.[14] 2015-ben Stier kiadta „Nova hrvatska paradigma: ogled o društvenoj integraciji i razvoju” (Egy új horvát paradigma: esszé a társadalmi integrációról és fejlődésről) című könyvét.[15][16] 2016. október 19-től 2017. június 19-i lemondásáig Horvátország miniszterelnök-helyettese, valamint Andrej Plenković kabinetjének 13. külügy- és európai ügyi minisztere volt. A HDZ-Most koalíció és az új koalíció a liberális HNS párttal összeomlása után távozott a kabinetből.[17] Nős, felesége és három gyermeke van.[18]

  1. a b Davor Ivo Stier”, TIM press (Hozzáférés: 2019. július 23.) 
  2. a b c d I'm leading us to the EU through quiet diplomacy [archivált változat] (2010. július 13.). Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 1. [archiválás ideje: 2014. március 31.] 
  3. Veljković, Sandra. „Davor Stier: Papa Franjo iz mog je kvarta Flores”, Večernji list, 2013. március 15. (Hozzáférés: 2013. június 27.) 
  4. Davor Ivo Stier, životopis”, 2013. április 8.. [2013. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.) (horvát nyelvű) 
  5. Davor Ivo Stier. Hrvatski sabor. [2016. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 27.)
  6. Karamarka žele Hebrang, Stier, Jarnjak, Kalmeta i Jandroković”, 24sata, 2012. május 18. (Hozzáférés: 2013. június 27.) 
  7. Stegovni postupak protiv Jadranke Kosor, protiv bili Prgomet i Stier”, Večernji list, 2013. február 21. (Hozzáférés: 2013. június 27.) 
  8. Davor Ivo Stier: BiH se usudila ucijeniti hrvatsku Vladu”, Bljesak.info, 2012. szeptember 15.. [2012. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. június 27.) 
  9. S., Z. „Stier: Ravnopravnost Hrvata uvjet je za europski put”, Bljesak.info, 2013. április 16. (Hozzáférés: 2019. július 23.) 
  10. Perica, Silvana. „Uređenje Bosne i Hercegovine: Traži se belgijski model”, Večernji list, 2013. június 26. (Hozzáférés: 2013. június 27.) 
  11. Konačni rezultati EU izbora!”, Dnevnik Nove TV, 2013. április 15. (Hozzáférés: 2013. június 27.) 
  12. Izbori članova u Europski parlament iz Republike Hrvatske. Državno izborno povjerenstvo Republike Hrvatske, 15. travnja 2013. Pristupljeno 30. svibnja 2014.
  13. Krešić, Zoran. „Bez Hrvata neće biti niti europske BiH”, 2013. július 6. (Hozzáférés: 2013. július 6.) 
  14. Izbori članova u Europski parlament iz Republike Hrvatske Archiválva 2014. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Državno izborno povjerenstvo Republike Hrvatske, 26. svibnja 2014. Pristupljeno 30. svibnja 2014.
  15. Davor Ivo Stier, Nova hrvatska paradigma: ogled o društvenoj integraciji i razvoju, TIM press, Zagreb, 2015., ISBN 9789538075124, Nova hrvatska paradigma Archiválva 2017. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben., www.tim-press.hr, pristupljeno 8. rujna 2016.
  16. A New Croatian Paradigm - TIM press
  17. Foreign Minister Stier Resigns. [2022. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 11.)
  18. Novi ministar vanjskih poslova živio je gdje i papa Franjo, a intervjuirao je Franju Tuđmana

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Davor Ivo Stier című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.