Deér Endre
Deér Endre (Pusztavarsány, 1865. április 7.[2] – Budapest, 1938. október 31.)[3] gyógyszerész.
| Deér Endre | |
 | |
| Született | 1865. április 7. Pusztavarsány |
| Elhunyt | 1938. október 1. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gyógyszerész |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1880-as évek) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (42-1-25)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Deér Endre témájú médiaállományokat. | |
Életútja
szerkesztésDeér József (1811–1885) számtartó és Streibig Jozefa fia. Születésekor apja Podmaniczky Ármin varsányi számtartója volt. Az esztergomi Fekete Sas gyógyszertárban volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg 1886-ban a gyógyszerészi, majd 1887-ben a gyógyszerészdoktori oklevelét. Ezt követően Theodor Poleck professzor intézetében dolgozott Boroszlóban. Visszatérve, a budapesti Angyal gyógyszertárban állt munkába, majd 1897-től tulajdonosa lett a budapesti Jó Pásztor gyógyszertárnak. (Nővére ugyanekkor az aszódi Magyar Király gyógyszertárat bérelte 1890−1896 között.)
Orvoslaboratóriumi festékoldatokat és vas-tartalmú pirulákat gyártott. Fia, ifj. Dr. Deér Endre (1897–1933) gyermekkorában skarlát okozta fertőzés miatt hallássérült lett, s ez is indította arra, hogy Ráday utcai laboratóriumában vörheny elleni oltóanyagot, Scarlantint gyártson, amely 3 ampulla beadása után már 2−3 évre védettséget adott a fertőzés ellen.
1904−1908 között a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke volt, 1917−1922 között pedig a Budapesti Gyógyszerész Testület elnöki székét töltötte be. 1907−1914 között a Gyógyszerészi Folyóirat szerkesztője volt, és a III. és IV. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi részeit[4] is szerkesztette.
1922-ben alapította meg a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságot, melynek alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt, ugyancsak tagjai között tartotta nyilván az Országos Közegészségügyi Tanács. Kiadta a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítőjét. 1929-ben kormányfőtanácsosi címmel ruházták fel.[5]
Feleségével, Pecka Gizellával öt gyermekük született: ifjabb Endre, Ödön (felesége Gundel Margit), Ilona (ifj. Madarász Antalné), József, Andrea (ifj. Lechner Jenőné).[6] Ifjabb Deér Endre, akinek 36 éves korában Balatonszemesen történt végzetes balesete miatti halálát[7] még apja megérte, és Deér Ödön szintén gyógyszerészek lettek, és a családi gyógyszertárat vitték tovább.
Tiszteletére 1932-ben a Gyógyszerésztudományi Társaság 50 éves működésekor, még életében, arcképét ábrázoló emlékplakettet adott ki.
Halálát szívgyengeség okozta. 2004-től védett sírja, amelyet Vilt Tibor domborműve díszít, a Fiumei Úti Sírkertben található (42-1-25), sírfelirata: „Uram, vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem” (Zsolt. 119,174.)[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=263&layout=s
- ↑ Születési bejegyzése az aszódi evangélikus keresztelési akv. 22/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 243/1938. folyószáma alatt.
- ↑ A galenusi gyógyszerek fogalma Claudius Galenus orvos nevéből származik, s a 17. század óta a gyógyszerészetben mindazon szereket jelenti, melyek növényi drogokból készülnek kivonás, lepárlás stb. műveletek által. Mára a fogalom jelentése megváltozott. Galenusi gyógyszer: a Gyógyszerkönyvben vagy a Vényminta Gyűjteményben meghatározott összetételű és minőségű készítmény, melyet ezen előírások alapján gyártanak, nyilvántartanak, forgalmaznak. A modern kori galenusi gyógyszerformák közé az emulziókat, kenőcsöket, oldatokat, szemcseppeket, szemészeti kenőcsöket és a szuszpenziókat sorolják.
- ↑ Gyógyszerészi Hetilap, 1929. november 17. 16. (egyesített 46.) szám, 255. oldal
- ↑ Deér Endre gyászjelentése — Országos Széchényi Könyvtár, Pannon Digitális Egyesített Archívum, Gyászjelentések
- ↑ Ifjabb Deér Endre gyászjelentése — Országos Széchényi Könyvtár, Pannon Digitális Egyesített Archívum, Gyászjelentések
- ↑ Tóth Vilmos (a bevezető tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította): A Kerepesi úti temető 1999-ben. A Kerepesi úti temető. II. — Budapesti Negyed 25. (1999. ősz) 434. oldal
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Vámos Gabriella: Dr. Deér Endre és a scarlantin. A járványok világa. Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja. 2020. július 1.
- Deér Endre senior életrajza. Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság honlapja. Magyar gyógyszerész lexikon Megtekintve: 2022-09-25
- Halmai János: Deér Endre. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa honlapja Megtekintve: 2022-09-25. Ugyanezt lásd Orvosi Hetilap. 1969. 110. évf., 26.sz. p. 1511−1512.