Deési Jenő
Deési Jenő, Deésy (Dés[4]/Kolozsvár,[5] 1889. augusztus 29.[5] – Szatmárnémeti, 1967. július 18.[5]/július 20.[4]) színész.
| Deési Jenő | |
| Született | 1889. augusztus 29.[1] Dés[2] |
| Elhunyt | 1967. július 18. (77 évesen)[3] Szatmárnémeti |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésRákosi Szidi színiiskolájában tanult. Színészi pályáját 1909-ben kezdte és különböző társulatokkal bejárta egész Erdélyt. 1912-től a budapesti Új Színpad, Székesfehérvár, Szatmárnémeti következett. 1917-ben hadifogolyként részt vett a tomszki tábori színház irányításában. A két világháború közötti időszakban rendszeresen vállalt rendezéseket is. 1941–1942 között a Kolozsvári Nemzeti Színház rendezője volt. 1945 után drámai szerepekben aratott nagy sikert. 1952-ben, Nagybányán egy végzős évfolyam fiatal színészeivel színházat alapított, s velük később Szatmárnémetiben játszott.
Színészpályája során szinte mindent eljátszott, a könnyű operettektől a súlyos tragédiák hősi szerepein át a mai realista drámák egyszerű munkásemberéig.
Színházi szerepei
szerkesztés- Lucia Demetrius: Mai emberek – Cotoroiu
- Szigligeti Ede: Liliomfi – Szilvai Tódor
- Mihail Sebastian: Névtelen csillag – Állomásfőnök
- Alekszej Nyikolajevics Arbuzov: Tánya – Vásin
- Victor Hugo: Ruy Blas – Don Guritan
- Alekszandr Nyikolajevics Afinogenov: Kisunokám – Okajomov
- Eugen Naum: A főnök előléptetése – Vasile Bircă
- Karinthy Frigyes–Majoros István: A nagy ékszerész – Gyáros
- Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Lajos bácsi
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia – Lőrincz barát
- Földes Mária: Hétköznapok – Keresztesi Bálint
- Leonyid Rahmanov: Viharos alkonyat – Polezsájev Dimitrij Illarionovics
- Alfred Gehry: Hatodik emelet – Hochepot
- Molière: Don Juan – Don Louis
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Kalmár
- Vlagyimir Dihovicsnij: Nászutazás – Szinyikov
- William Shakespeare: Hamlet – Polonius
- Valentyin Petrovics Katajev: Bolondos vasárnap – Dudkin
- Gábor Andor: Dollárpapa – Koltay János
- Ben Jonson: Volpone, avagy a pénz komédiája – Bíró
- Viktor Szergejevics Rozov: Szállnak a darvak – Fjodor Ivanovics Borozdin
- Titus Popovici: Passacaglia – Tanár
- Jean Anouilh: A pacsirta – Cauchon
- Dorel Dorian: Ha egyszer megkérdeznek – Veniamin Roznivanu
- Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Háború és béke – Az öreg herceg
Színházi rendezései
szerkesztés- Géczy István: Mátyás király szerelme (1941)
- Szilágyi László: Erzsébet (1942)
- Lehár Ferenc: A víg özvegy (1942)
- Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1942)
Díjai
szerkesztés- Érdemes művész (1958)
- A Román Népköztársaság érdemes művésze (1959)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. július 4., PIM92774
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03174.htm
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM92774, Deési Jenő, 2022. március 20.
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- ↑ a b c Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Népújság
További információk
szerkesztés- Búcsú egy színésztől (Előre, 1967. július 23.).
- Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009.
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8