Deimos
A Deimos a Mars kisebbik holdja. Csakúgy, mint a nagyobb Mars-hold, a Phobos, a Deimos is kisméretűnek számít a Naprendszer holdjai között. A Mars mindkét holdját Asaph Hall amerikai csillagász, az Egyesült Államok Tengerészeti Obszervatóriumának (United States Naval Observatory) kutatója fedezte fel 1877. augusztus 12-én.[3]
Deimos | |
Felfedezése | |
Felfedező | Asaph Hall[1] |
Felfedezés ideje | 1877. augusztus 12.[2] |
Névadó | Deimosz |
Pályaadatok | |
Periapszis | 23 455,5 km |
Apoapszis | 23 470,9 km |
Fél nagytengely | 23 458 km |
Pálya excentricitása | 0,0002 |
Orbitális periódus | 1,26244 nap |
Inklináció | 27,58° |
Központi égitest | Mars |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 12,4 km |
Tömeg | 1,48 exagramm |
Átlagos sűrűség | 1,471 gramm/köbcentiméter |
Felszíni gravitáció | 0,0030 m/s2 |
Albedó | 0,068 |
Látszólagos fényesség | 12,89 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Deimos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elnevezés
szerkesztésDeimosz Arész és Aphrodité egyik törvénytelen gyermeke a görög mitológiában. Testvére Phobosz. A deimosz szó görögül „rettegést” jelent. Latin megfelelője Metus lenne, de mégis a görög nevet választották.
Felfedezés
szerkesztésMindkét hold felfedezőjüktől, Asaph Hall amerikai csillagásztól kapta a nevét 1877-ben.
Fizikai tulajdonságai
szerkesztésA Deimos sokáig a legkisebb ismert hold volt a Naprendszerben. Alakja szabálytalan, jobban hasonlít a kisbolygókra, mint a holdakra, valószínűsíthető, hogy inkább aszteroidáról van szó, amelyet a Mars gravitációja fogott be. A Mars középpontjától mért közepes keringési távolsága 23 458 km, a marsi egyenlítő síkjában, közel körpályán kering.[4] Átmérője 12,6 km (10×12×16). Tömege 2×1015 kg. Keringési ideje 30 óra 21 perc. A Phobos ellentétben keleten kel és nyugaton nyugszik a Mars égboltján. A Deimos távolabb mozog bolygójától, keringési ideje hosszabb, mint a Mars forgási ideje, ezért a bolygóról nézve lassabban mozog, mint a csillagok. 5,4 naponta kel fel és ezután 2,7 napig látszik az égen. Felszíne tele van kisebb kráterekkel és világosabb foltokkal. A világos foltok meteorit becsapódáskor a felszínre hullt finomabb anyagok lehetnek. A másik holddal ellentétben kőtömbök is vannak rajta. Két jelentősebb krátere a felvilágosodás két neves írójáról, Voltaire-ről és Swiftről kapta a nevét.[5] Maga a felszín sötét színű, néhány tíz m vastag regolitból áll, ami meteoritok becsapódásakor létrejött kő és portörmelék. A hold magas széntartalmú kőzetekből áll, sűrűségük hozzávetőleg 2 g/cm³. Így a szenes kondritok csoportjába tartozik, ami a meteoritok egy fajtája. Hasonló szerkezetű égitestek a Jupiter kisbolygóövének külső részében találhatók. Ebből kifolyólag valaha valamelyik másik bolygóból kiszakadt meteor lehetett, de a Mars gravitációs mezejének csapdájába került.
Érdekesség
szerkesztés- A Mars felszínén is tapasztalható jelenség a napfogyatkozás és a holdfogyatkozás. Holdjai azonban kis méretük miatt nem tudják eltakarni a Napot a felszínről nézve. Így nem lehet olyan teljes napfogyatkozást megfigyelni, mint a Földről.[6] Az apró holdak a Nap előtt haladva annak csak kisebb részét takarják ki. Ezzel szemben, ha belépnek a bolygó árnyékába, teljes holdfogyatkozás látható a Mars egén.
- A hold a Doom egyik helyszíne.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Short History of Astronomy
- ↑ 10.1086/122784, https://iopscience.iop.org/article/10.1086/122784
- ↑ Morley, T.A.: A catalogue of ground-based astrometric observations of the Martian satellites, 1877-1982, 2012-12-17
- ↑ Where is Deimos? 2012-09-24
- ↑ Gazetteer of Planetary Nomenclature, International Astronomical Union (IAU) Working Group for Planetary System Nomenclature (WGPSN), Nomenclature Search Results, Target: DEIMOS 2012-12-17
- ↑ Oberst et al.:HRSC/SRC Imaging Results from the Phobos and Deimos Flybys, 6. old. Pancam images of the Sun and Martian moons from the Opportunity Rover,