Derweze
Derweze (türkménül: a Kapu, ismert még Darvaza néven) egy 350 lélekszámú falu Türkmenisztánban. A Kara-kum sivatag közepén helyezkedik el, Aşgabattól körülbelül 260 kilométernyire északra.
Derweze | |
A Pokol kapuja elnevezésű gázkráter | |
Közigazgatás | |
Ország | Türkmenisztán |
Tartomány | Ahal |
Népesség | |
Teljes népesség | 1689 fő |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | UTC+5 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 15′ 08″, k. h. 58° 26′ 23″40.252222°N 58.439722°EKoordináták: é. sz. 40° 15′ 08″, k. h. 58° 26′ 23″40.252222°N 58.439722°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Derweze témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Derweze lakosai nagyrészt türkmének, a Tekke törzs tagjai, akik őrzik nomád életmódjukat. 2004-ben a türkmén miniszterelnök Saparmyrat Nyýazow utasítására a település lakosait elköltöztették, a falut pedig buldózerekkel a földig rombolták (vélhetően azért, hogy a lakók ne térhessenek vissza). Az intézkedést Nyýazow azzal kommentálta, hogy "a lakóházak és az útszéli épületek kellemetlen látványt nyújtanak".[1]
„A pokol kapuja” gázlelőhely
szerkesztésDerweze környéke földgázban gazdag. Egy 1971-es fúrás során szovjet geológusok egy földgázzal teli barlangot tártak fel.[2] A fúrótorony alatt beomlott a föld, és a helyén egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter körüli mély kráter maradt.[2] A mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy a földgázt meggyújtják, remélve, hogy a tűz égése során néhány napon belül elemészti a barlangban található összes földgázt, majd kialszik.[3] A földgáz azonban még mindig ég, immár 53 éve folyamatosan, így a helyiek elnevezték a barlang maradványát „a pokol kapujának”.[4]
A földgáz elégetése biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a szabadon engedése (leszámítva a befogását), ugyanis a földgáz fő alkotó eleme a metán, erősen üvegházhatású gáz. A metán globális felmelegedési potenciálja nagyon magas; 72 (20 évre átlagolva), illetve 25 (100 évre átlagolva).[5]
2010 áprilisában az ország elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow meglátogatta a helyszínt, és azt nyilatkozta, hogy Türkmenisztán földgázkitermelésének megháromszorozását tervezi az elkövetkező 20 évben. Elrendelte a lyuk betemetését, illetve utasította a helyi hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a környező földgáz-lelőhelyek fejlődésére gyakorolt hatása csökkenjen.[6] Ennek ellentmond, hogy a hely népszerű turistacélpont napjainkban is, és nincs nyoma a tűz kioltására vagy betemetésére utaló tevékenységnek.[7]
A krátertől nem messze még két további kráter is található, amelyek hasonló módon keletkeztek, azonban az ezeket kitöltő gáz nyomása jóval alacsonyabb. Ezek egyikét szürke sár tölti ki, míg a másikban egy apró tó foglal helyet.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ CentrAsia: FORCED DISPLACEMENT OF THE DARVAZA RESIDENTS (pdf), 2004. szeptember 26. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ a b Jeremy Kressmann: Turkmenistan’s “Door to Hell” (angol nyelven). gadling.com, 2008. március 25. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ Darvaz: The Door to Hell (angol nyelven). englishrussia.com. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ The Burning Door to Hell – Darvaza, Turkmenistan (angol nyelven). yourenotfromaroundhere.com. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ Piers Forster, Venkatachalam Ramaswamy: [http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg1/ar4-wg1-chapter2.pdf Changes in Atmospheric Constituents and in Radiative Forcing - IPCC Fourth Assessment Report] (angol nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ Marat Gurt: Turkmen president wants to close "Hell's Gate". reuters.com, 2010. április 20. [2015. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ Darvaza Gas Crater, Turkmenistan. youtube.com, 2011. december 21. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ Turquoise Lake Crater / Turkmenistan, Darvaza. flickr.com, 2010. április 20. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Derweze című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.