Donji Vrbljani
Donji Vrbljani (szerbül: Доњи Врбљани) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.
| Donji Vrbljani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Ribnik |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 401 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 14,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 514 m |
| Terület | 27,57 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 21′ 27″, k. h. 16° 49′ 51″44.357500°N 16.830833°EKoordináták: é. sz. 44° 21′ 27″, k. h. 16° 49′ 51″44.357500°N 16.830833°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Vrbljani témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 56, közúton 88 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 18 km-re délre, a Szana forrásvidékén fekszik.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 894 | 400 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 896 | 401 |
Története
szerkesztésA település területén már az ókorban éltek emberek. Ennek bizonyítéka az a római kori éremlelet, melyben egy, a köztársaság idejéből származó dénár és két bronz császárkori pénzérme található. A leletek az i. e. 1. századból és a 3. századból származnak.[4]
Vrbljani középkori életének bizonyítéka a máig fennmaradt késő középkori temető a korabeli sírkövekkel. Az itt talált stećak sírkövek a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5]
A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Vrbljani településnek 315 háza és 2048 ortodox szerb és 4 muszlim lakosa volt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. 1921-ben Vrbljaniban 330 házat és 1954 lakost számláltak.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt.
1965-ben az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került.
Oktatás
szerkesztésAz első iskolákat a 19. század elején papok vezették házakban.[8] Az első iskolaépület a huszadik század elején nyílt meg, a jelenlegi épület pedig a 20. század hatvanas éveiben épült.[8]
Gazdaság
szerkesztésA Ribnik község erdészetében nagyszámú helyi lakos dolgozik.[8] A településen korábban 20 vízimalom működött, ma már csak egy, amely a 20. század hatvanas éveiben épült.[8]
Nevezetességei
szerkesztés- A múltban három faházas templom volt Vrbljaniban.[8] A jelenlegi templom a második világháború előtt épült.[8] Sava Kosanović metropolita ikonjait tartalmazza, melyek 1872 és 1875 között készültek.[8] A templomot 1999-ben újították fel
- Delibrdo – középkori temető maradványai 10 darab fennmaradt stećak sírkővel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o.
- ↑ a b c d e f g Огњишта: Врбљани (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. április 29. (Hozzáférés: 2012. április 30.)[halott link]
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Доњи Врбљани című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés
