Wikipédia

Dortmund

város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 4.

Dortmund a Ruhr-vidék legnagyobb, Németország nyolcadik legnagyobb városa Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekszik, amely mára számos kulturális látnivalót kínáló modern metropolisszá fejlődött.

Dortmund
Dortmund címere
Dortmund címere		 Dortmund zászlaja
Dortmund zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
KerületArnsberg
JárásArnsberg Government Region
Rangjárási jogú város
Alapítás éve882
PolgármesterUllrich Sierau (SPD)
Irányítószám44135–44388
Körzethívószám
  • 0231
  • 02304
RendszámDO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség595 471 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2094 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság76 m
Terület280,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 30′ 50″, k. h. 7° 27′ 55″51.513889°N 7.465278°EKoordináták: é. sz. 51° 30′ 50″, k. h. 7° 27′ 55″51.513889°N 7.465278°E
Dortmund (Észak-Rajna–Vesztfália)
Dortmund
Dortmund
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Dortmund weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dortmund témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Dortmund a Ruhr-vidék legkeletibb fekvésű nagyvárosa az Emschertől két kilométernyire terül el, tengerszint feletti magassága 80 méter. Az A1-es autópálya mellett fekszik.

Éghajlata

szerkesztés
Dortmund éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,05,09,013,018,021,022,022,019,015,09,05,013,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,0−1,02,04,08,011,013,013,010,07,03,01,05,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)655653576878939367607177838
Forrás: Wetter Kontor[2]


Története

szerkesztés

A város ősi története a homályba vész, területén az i. e. I., vagy II. évezredből származó urnatemetőkre bukkantak. Az innen származó 4. századi leletek azonban egykori római településre utalnak. Első ízben a 9. század végén, 899-ben említették az oklevelek Throtmani néven.

A legenda szerint Dortmund felemelkedése Szent Reingold nevéhez fűződik, aki Nagy Károly alattvalójának, Haimon von Dordogne-nak egyik gyermeke volt. A király megölette a Haimon fivérek unokaöccsét, amiből háború lett. Haimonnak a király nővérével kötött házassága vetett véget a viszálynak. Reingold elment a Szentföldre és szentéletű férfi lett. Hazatérve nem talált megértésre, az emberek ellene fordultak és végül agyonverték. Tetemét a Rajnába dobták. A holttest azonban a folyó felszínére került és a dortmundi vallásos hívők különböző csodajelzésektől indíttatva koporsóba helyezték. A targonca, amelyre a koporsót tették, magától elindult és Dortmundig gurult. Ahol megállt, ott építették meg a Reinold-templomot. Szt. Reinold ma is a város védőszentje.

Az egykori karoling királyi udvart a Hellweg védelmére létesítették, amely a Rajnától a Weserhez és az Elbához vezető legfontosabb út volt. Az itteni Karoling udvarban a 10-13. század folyamán többször is tartózkodtak német császárok és királyok, a város idővel piaci és vásározó hellyé, sőt birodalmi helységgé fejlődött, már a 11. században vámmentességet élvezett a német birodalom területén, így kereskedelme korán felvirágzott; kereskedői Novgorodig terjesztették ki működésük körét. 1220-ban szabad birodalmi és Hanza város lett. 1387–89-ben a kölni érsek és szövetségesei 21 hónapig ostromolták, de a város az ellenségeit tisztes béke elfogadására kényszerítette. A későbbiekben Dortmund hanyatlásnak indult és a harmincéves háború után már csak 3000 lakosa volt. 1806-ban francia csapatok szállták meg; 1808-ban Napóleon császár Berg nagyhercegének adta, 1815-ben Poroszországhoz került. A város a 19. század derekára erőteljes fejlődésnek indult. Mai kiterjedését a 20. században érte el, miután egyesült a környező kisebb településekkel.

A dortmundi vasútállomás 1847-ben épült.

Népessége

szerkesztés
A népesség alakulása 1970 és 2023 között
Lakosok száma
642 680
608 297
597 000
580 444
572 087
575 944
586 181
586 600
586 852
595 471
1970198019972010201220132015201720212023
Adatok: Wikidata

Dortmund igazi metropolisszá nőtte ki magát, számtalan kulturális látnivalót kínálva. Számos biztosítási és kutató cég, információs technológia és természetesen az oktatás és kultúra székhelye egyben a Ruhr vidéken.

A modernizáció ellenére a város megőrizte hagyományait, s számos szabadidős lehetőséget kínál az ott élőknek, oda látogatóknak egyaránt. A városközpont legfőbb építészeti látványosságai a 13. és 14. században épült Reinoldi és Petri templomok. Berlin, Hamburg és Frankfurt mellett Dortmund Németország a legnagyobb bevásárlóparadicsoma. A nagy üzletek többségében a belvárosra, jól megközelíthető részekre koncentrálódnak.

Kultúra és látnivalók

szerkesztés
 
A Reinoldi-templom

Figyelemreméltó épületei a Reinoldi-templom üvegfestményekkel és kitűnő orgonával, a Mária-templom gót kórussal, a Péter-templom késői gót oltárral, a régi városháza. Egykori erődítményei helyét ültetvények és sétahelyek (Westwall, Hoher Wall, Südwall, Schwanenwall stb.) foglalják el.

Sport

szerkesztés

Borussia Dortmund

Híres emberek

szerkesztés

Dortmund híresebb szülöttei közé tartoznak Marco Reus, August Lenz, Lothar Emmerich és Siggi Held futballisták, valamint Michael Zorc és Lars Ricken a korábbi idők focijából. Ezek mellett még Leopold Hoesch iparos neve Dortmundon kívül is ismert. Nem utolsósorban Friedrich Arnold Brockhaus könyvkiadó, a híres enciklopédia szerkesztője is dortmundi származású.

Források

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  2. ↑ Klima Deutschland, Dortmund - Klimadiagramm, Klimatabelle - WetterKontor. Wetterkontor.de. (Hozzáférés: 2013. március 12.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Dortmund&oldid=26080778”