Drenova (Korça)
Drenova falu Albánia délkeleti részén, a Korçai-medence és a Morava-hegység találkozásánál, Korçától légvonalban 3,5, közúton 5 kilométerre dél-délkeleti irányban. Korça megyén és Korça községen belül Drenova alközség központja.[1] A bronzkor óta lakott település az oszmán hódoltság óta bányászfalu, Aleks Stavre Drenova albán költő szülő- és nyughelye.
| Drenova | |
 | |
| A falu ortodox temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Korça |
| Község | Korça |
| Alközség | Drenova |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1112 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 35′ 02″, k. h. 20° 47′ 28″40.583889°N 20.791111°EKoordináták: é. sz. 40° 35′ 02″, k. h. 20° 47′ 28″40.583889°N 20.791111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drenova témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA falu a Korçai-medence keleti peremén fekszik, északról a Bozdovec-patak (Përroi i Bozdovecit), délről pedig a Drenovai-patak (Përroi i Drenovës) völgye határolja. Nyugati irányban a Korçai-medence széles síkja terül el, a falu nyugati határában a tengerszint feletti magasság 904 méter. Keletről a Morava-hegység hegylábai, északkeletről a Szent Atanáz-hegy (Maja e Shën Thanasit, 1402 m), keletről a Szent Konstantin-hegy (Maja e Shën Kostandinit, 1438 m), délről pedig a Szent Miklós-hegy (Maja e Shën Kolit, 1445 m) szegélyezi.[2] A közeli Korçából az SH75-ös főútról leágazó műúton érhető el, de közúti összeköttetése Mborján keresztül is biztosított.[3]
Története
szerkesztésA Szent Konstantin-hegy lábánál az 1980-as években Petrika Lira vezetésével zajló régészeti ásatások során egy késő bronzkori, kora vaskori nyílt települést tártak fel. A gazdag leletanyagból számos korongozott kerámia, bronz ékszer, kő- és agyageszköz került elő. A barna matt festésű, hengeres vagy kúpos nyakú, vízszintes fülű kerekded agyagedények tipológiai egyezések alapján a közeli maliqi kultúrával rokonítják a korabeli drenovai népességet.[4] Megjegyzendő, hogy ez a régészeti helyszín nem keverendő a nyugat-albániai drenovai bronzkori halomsíros településsel.[5]
A középkorban feltehetően a bolgár hódítás időszakában települt be, erre utalhat a település szláv (bolgár) eredete.[6] Az oszmán hódoltság időszakában barnakőszénbányákat nyitottak a közeli hegyekben, a mborja–drenovai bányák napjainkig is a délkelet-albániai szénvidék jelentős kitermelőüzemei.[7]
Nevezetességei
szerkesztés
A falu ortodox templomát 1767-ben építették bizánci stílusban, ez azonban később leégett, és napjainkban már csak falai állnak.[8] Közelében modern templom áll.
A falu nevezetes szülötte Aleks Stavre Drenova, ismertebb írói nevén Asdreni (1872–1947), az élete nagy részében Romániában élt költő, publicista, a nemzeti romantika irodalmának kései képviselője. 1987-ben hamvait hazahozták és Drenova központjában temették el, ahol mellszobor és Asdreni-emlékmúzeum is őrzi emlékét.[9]
A falutól keletre terül el a Drenovai-fenyves Nemzeti Park, a korçaiak kedvelt kiránduló- és piknikezőhelye.[10]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.
- ↑ Shqipëria e Jugut / South Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)
- ↑ Korkuti 2013 :259–260.
- ↑ Harta arkeologjike 2008 :42.
- ↑ Ceka 2013 :515.
- ↑ Nagel 1989 :20., 79.; Sheme & Mara 2017 :99., 159–160.
- ↑ Jacques 2009 :212.
- ↑ Jacques 2009 :549.; Elsie 2013 :18.
- ↑ Dienes 2017 :130.; Parqet kombëtare 2018 :166.
Források
szerkesztés- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3
- ↑ Harta arkeologjike 2008: Harta arkeologjike e Shqipërisë (’Albánia régészeti atlasza’). Drejt. Pierre Cabanes, paraqitur nga Muzafer Korkuti, Apollon Baçe, Neritan Ceka. Tiranë: Pegi. 2008. ISBN 978-99956-667-1-2
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Parqet kombëtare 2018: Parqet kombëtare të Shqipërisë (’Albánia nemzeti parkjai’). Drejt. Latif Ajrullai, Rita Petro. Tiranë: Albas. 2018. ISBN 978-9928-282-38-5
- ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631
