Dunaiszky Lőrinc

(1784–1833) magyar szobrászművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9.

Dunaiszky Lőrinc (Libetbánya, 1784. július 15.Pest, 1833. február 5.) szobrászművész.

Dunaiszky Lőrinc
Született1784. július 15.
Libetbánya
Elhunyt1833. február 5. (48 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiDunaiszky László
Foglalkozásaszobrászművész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (Jobb oldali falsírboltok, J-188)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaiszky Lőrinc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Származása, családja

szerkesztés

A hazai klasszicista szobrászat egyik legtöbbet foglalkoztatott mestere asztalos családból származott. Dunaiszky László, Henrik, Gusztáv és János Lőrinc fiai is szobrászok, illetőleg kőfaragók lettek.

Pályafutása

szerkesztés
 
A Dunaiszky-család sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: J. 188.

1800-tól Besztercebányán Barger Márton fafaragó műhelyében dolgozott. 1804-től Bécsben a képzőművészeti akadémiára iratkozott, ahol mesterei Heinrich Füger és Johann Martin Fischer voltak. 1809-től Pesten élt, s korának legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, 1865-ig sikeres kőfaragó- és szobrász céget működtetett, ahol fiai is dolgoztak. Számos egyházi szobrot, síremléket, épületdíszt készített. A pesti megyeháza díszterme számára készített portrésorozatának nagy része elpusztult. Az 1830-ban Pesten megrendezett első nyilvános művészeti kiállításon Luther és Almássy Mihály alabástrom mellszobrát mutatta be. Az 1828-ban Pest város vezetősége által a Ferenciek terére szánt közkútra kiírt pályázaton egykori akadémiai tanárának, Johann Martin Fischernek a bécsi Franziskanerplatzon lévő Mózes-kútja nyomán készített tervvel vett részt. Bár a tízparancsolat kőtábláit tartó géniuszt, ill. Mózest ábrázoló kútterve sikert aratott, anyagi okok miatt nem valósították meg.

Műveiből

szerkesztés

Dunaiszky az elsők közé tartozott, aki a bécsi akadémián tanult és az akadémiai szobrász megkülönböztető címet használta, bizonyára fontos szerepe volt a bécsi klasszicizmus szobrászi felfogásának átplántálásában Magyarországra. Gazdag munkássága és számos munkatársa révén ez a felfogás széles körben terjedt el.

Egyházi épületek homlokzat-díszítése, berendezése

szerkesztés

Polgári épületek

szerkesztés
  • A Gyürky-ház homlokzatát díszítő maszkok, 1813.
  • Az Október 6. utca 10. szám alatti ház homlokzatdíszítése, 1819.
  • Török-patika allegorikus faragványai, 1922.
  • A pesti Kemnitzer-ház („Két török-ház”) oromzatára helyezett törökök fekvő alakja, 1822.
  • Ruszwurm cukrászda faragványai, 1827.
  • Az Október 6. utca 20. szám alatt álló ház Flóra fülkeszobra (jelenleg az Arany János utca 15. kertjében áll [1]).
  • Gömöry Károly megrendelésére hat gyógyszerészeti vonatkozású aranyozott puttós reliefet készített a pesti „Szent Lélek” patika bútorzatának díszítésére (1813). Eredeti formájában beépítve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban van.[2]
  • Vadember dombormű az Erényi-ház homlokzatán Budapest VII. Károly körút 15.

Síremlékek

szerkesztés

Egyedi szobrai

szerkesztés
  • Ecce Homo (fafaragás, Magyar Nemzeti Galéria)
  • Mellszobor (Magyar Nemzeti Galéria)
  • Báró Alvinczi József generális fából készült portréja (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok)
  • I. Ferenc király mellszobra
  • József nádor mellszobra
  • Ferdinánd főherceg mellszobra
  • Báró Kray tábornok mellszobra
  • Luther Márton alabástrom mellszobra, 1830 körül
  • Almássy Mihály alabástrom mellszobra, 1830 körül
  • Kenczler H.: Dunaiszky Lőrinc. In: Művészet, 1908.
  • Pusztai L.: Dunaiszky Lőrinc (1784–1837). In: Művészettörténeti Értesítő, 1972/1. 15–29.
  • Művészet Magyarországon 1830–1870 (szerk.: Szabó J.–Széphelyi F. Gy.), Budapest, 1981.
  • Szatmáry G.: Dunaiszky Lőrinc ismeretlen portréja. In: Művészettörténeti Értesítő, 1988/1–2. 77–82.
  • Saur Allgemeines Künstlerlexikon, 30. kötet, München–Leipzig, 2001. 522–523.
  • https://web.archive.org/web/20081003154207/http://artportal.hu/kislexikon/dunaiszky_lorinc Papp Júlia: Dunaiszky Lőrinc
  • Voit Pál: Egy régi pesti patika (Budapest, 1940).