Dutár
A dutár, dotár vagy dutor (perzsa دو تار = ’két húr’) közép-Ázsiában sokfelé használt kéthúros pengetős hangszer. A hosszúnyakú lantok családjába tartozik. Ének kíséretére vagy szólóhangszerként használják. A dutár Türkmenisztán nemzeti hangszere.
| Dutár | |
 | |
| Türkmén dutár | |
| Más nyelveken | |
| perzsa: دوتار türkmén: düwtar tádzsik: дутор ujgur: دۇتتار duttar üzbég: dutor kínai: 都塔尔 angol: dutar | |
| Besorolás | |
| kordofon → lant pengetős | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.322 |
| Menzúra | 800–1200 mm |
| Hangolás | pl. g–c' |
| Rokon hangszerek | szetár, baglama |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dutár témájú médiaállományokat. | |
Leírása
szerkesztésA dutár kicsi, csepp alakú hangszertestből és a hozzá csatlakozó hosszú, vékony nyakból áll. Két húrja a hangszertest alsó részén kiképzett húrtartótól indul, majd egy alacsony húrláb érintésével a hosszú, bundozott fogólap fölött áthaladva a hangolófej fa hangolókulcsaihoz csatlakozik. Húrjainak anyaga lehet bél, selyem vagy fém. A két húr legtöbbször kvart hangközre van hangolva, de ez lehet kvint vagy azonos hangmagasság is.
Test
szerkesztésA dutár teste készülhet egy darab fából kifaragva, kivájva, vagy nedvesen meghajlított szelvényekből összeragasztva. Anyaga leggyakrabban eperfa. A hangszer tetőlapja, rezonánsa vékony eperfa tábla, a nyakhoz közelebbi végén geometrikusan elrendezett kis furatok szolgálnak hanglyukakként. A húrok rezgését kicsi, alacsony húrláb közvetíti a tetőnek. A test végpontján fából készült húrtartó rögzíti a húrokat.
Nyak
szerkesztésA test felső, ívelt végébe simul a hosszú nyak. Anyaga eper- vagy sárgabarackfa. Legtöbbször kötözött bundok vannak rajta, anyaguk bélhúr, vagy újabban fém- vagy nylonszál. Készülhet keményfa érintőkkel is, melyek gyakran a 12 fokú kiegyenlített hangolásnak megfelelően vannak elrendezve.
Fej
szerkesztésA hangszer hangolófeje nem különül el a nyaktól, annak egyszerű meghosszabbítása. A két T alakú fa hangolókulcs hagyományosan úgy van elhelyezve, hogy egyikük felülről, a másik bal oldalról döfi át a vékony fejet. A húrok közvetlenül a kulcsok fogantyúja alá tekerednek fel.
Használata
szerkesztésA jobb kéz egy vagy több ujjal, ritmikusan, oda-vissza mozdulatokkal pengeti a két húrt együtt, míg a bal kéz két ujja a magasabb, hüvelykujja a mélyebb húr hangmagasságát módosítja a fogólapra való lefogással.
Története
szerkesztésA perzsa muszlim filozófus és tudós, al-Fárábi (kb. 870–950) Kitáb al-musziki al-kabír (’Nagy könyv a zenéről’) című munkájában leírt tunbúr nevű pengetős hangszer, különösen a Horászáni tunbúr nagyon közeli rokonságot mutat a dutárral.
Források
szerkesztés| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |