Dzavhan tartomány
Dzavhan tartomány (mongolul: Завхан аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország északnyugati részén terül el, székhelye Uliasztaj.
| Dzavhan tartomány (Завхан аймаг) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mongólia | ||
| Székhely | Uliasztaj | ||
| Székhely | Uljásztaj | ||
| Alapítás éve | 1931 | ||
| Körzethívószám | 0146 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 69 916 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1886 m | ||
| Terület | 82 456 km² | ||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 00′, k. h. 96° 15′48.000000°N 96.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 96° 15′48.000000°N 96.250000°E | |||
 | |||
| Dzavhan tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dzavhan tartomány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Földrajz
szerkesztésNyugaton Uvsz- és Hovd-, északkeleten Hövszgöl-, keleten Észak-Hangáj és Bajanhongor tartománnyal, valamint északon Oroszországgal határos. Délen Góbi-Altaj tartománnyal hosszú szakaszon a Dzavhan folyó képezi a határt.
A tartomány kisebbik, nyugati része a Nagy-tavak medencéjéhez tartozó száraz, homokos vidék, dűnemező (Bor-Har elsz, Бор хар элс). Központi és nyugati területein a Hangáj-hegység északi része terül el, itt emelkedik legmagasabb hegye, az Otgon-Tenger. A Hangajt az északabbra húzódó Bujanajn-hegységtől az Ider völgye választja el.
A Hangaj gerincén fut a vízválasztó, mely a Jeges-tenger vízgyűjtő területét a belső lefolyástalan medencék vízgyűjtőjétől választja el. A hegység északi lejtőin ered az Ider és a tartomány nyugati területein, a Bujanaj-hegység lábánál folyik főfolyója, a Szelenga felé. A Hangáj túlsó, déli lejtőin indul útjára több forrásággal Nyugat-Mongólia leghosszabb folyója, a Dzavhan, mely a hegység vizeit a lefolyástalan Hjargasz-tóig szállítja.
A tartomány nyugati határán fekszik a Nagy-tavak medencéjének további két tava: a Har-tó (Хар нуур, jelentése: 'fekete tó', 530 km2) és a hozzá kapcsolódó kisebb Dörgön-tó (Дөргөн нуур). A Hangájban van egy másik Har-tó (Хар нуур) is; a Bulnaj-hegység nevezetes sóstava, a Telmen-tó 1782 m magasságban fekszik. Az azonos nevű Telmen járás (az Ider völgyében) kőhalom-sírjairól híres.
Éghajlat
szerkesztésÉghajlata szélsőségesen kontinentális. A januári középhőmérséklet -34 °C, a júliusi 22 °C. Az éves csapadékmennyiség a hegyekben akár 400 mm is lehet, másutt 200-260 mm. Az Ulisztaj tartományi székhelyen (1754 m magasságban) mért legnagyobb hideg -46,2 °C, a legnagyobb meleg 32 °C volt (az 1970-es évekig).[1]
Népessége
szerkesztés| 2011 | 65 481
|
| 2015 | 69 916
|
Járások
szerkesztés
| Járás | Mongol nyelven | Népesség (2005) |
|---|---|---|
| Aldarhán járás | Алдархаан | 3708 |
| Aszgat járás | Асгат | 1125 |
| Bajanhajran járás | Баянхайрхан | 1968 |
| Bajantesz járás | Баянтэс | 3024 |
| Dörvöldzsin járás | Дөрвөлжин | 2323 |
| Erdenehajrhan járás | Эрдэнэхайрхан | 1771 |
| Ider járás | Идэр | 2714 |
| Ih-Úl járás | Их-Уул | 6271 |
| Nömrög járás | Нөмрөг | 1848 |
| Otgon járás | Отгон | 3478 |
| Szantmargac járás | Сантмаргац | 2101 |
| Silűsztej járás | Шилүүстэй | 2450 |
| Szongino járás | Сонгино | 1921 |
| Telmen járás | Тэлмэн | 2820 |
| Tesz járás | Тэс | 3230 |
| Toszoncengel járás | Тосонцэнгэл | 9045 |
| Cagáncsulút járás | Цагаанчулуут | 1496 |
| Cagánhajrhan járás | Цагаанхайрхан | 1823 |
| Cecen-Úl járás | Цэцэн-Уул | 2114 |
| Tüdevtej járás | Түдэвтэй | 2003 |
| Urgamal járás | Ургамал | 1822 |
| Jarú járás | Яруу | 2547 |
| Dzavhanmandal járás | Завханмандал | 1324 |
A tartomány székhely, Uliasztaj népessége 2005-ben 15 742 fő volt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kara György i. m. 238. oldal. (Kb. az 1960-as évekből való adat).
Források
szerkesztés- Kara György. Mongólia. Panoráma, 237–240. o.. ISBN 963-243-062-X (1979)
- Zavhanszkij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-14)
- Regioni Mongolii (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-14)
- Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)
