Dzsehuti (fáraó)
Dzsehuti (uralkodói nevén Szehemré Szementaui) ókori egyiptomi uralkodó, valószínűleg a thébai XVI. dinasztia második fáraója,[1][2] aki Felső-Egyiptom egyes részei fölött uralkodott a második átmeneti korban, de az is lehet, hogy a XIII. dinasztia végének[4] vagy a XVII. dinasztia elejének egyik királya.[5] A torinói királylistán a 11. oszlop első sorában szerepel, és három évnyi uralkodási időt tulajdonítanak neki. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint VIII. Szobekhotep követte a trónon.[1][2]
Dzsehuti | |||||||||||||
Thuti | |||||||||||||
| |||||||||||||
Dzsehuti egy edfui kőtömbön[3] | |||||||||||||
Uralkodása | 3 évig i. e. 1650 körül | ||||||||||||
Prenomen |
Szehemré Szementaui | ||||||||||||
Nomen |
Dzsehuti | ||||||||||||
Főfelesége | Montuhotep | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsehuti témájú médiaállományokat. |
Helye a kronológiában
szerkesztésVitatott, melyik dinasztiába tartozott; a torinói királylistának ez a része nem értelmezhető teljes bizonyossággal. Több uralkodót is említ Szehemré […] néven, és a dokumentum károsodása miatt itt sem szerepel teljes név. Így Dzsehuti, akinek uralkodói neve Szehemré Szementaui volt, bármelyik, a torinói királylistán szereplő Szehemrével azonos lehet, a XIII., a XVI. és a XVII. dinasztia egyik királyával is.
Darrell Baker és Kim Ryholt szerint a XVI. dinasztia tagja volt, és a thébai régiót kormányozta i. e. 1650 után.[2] Claude Vandersleyen és Christina Geisen két tanulmánya a memphiszi XIII. dinasztia végéhez sorolja Dzsehutit,[4][6] felesége koporsójának stilisztikai jellemzői alapján, Stephen Quirke szerint azonban bizonyítatlan feltételezésekre alapozik.[7] Jürgen von Beckerath egy régebbi elmélete alapján, mellyel Hans Stock is egyetért, Dzsehuti a Théba rövid ideig tartó hükszosz megszállása után Felső-Egyiptomban létrejött XVII. dinasztia elejéhez tartozott. Ezt alátámasztja az is, hogy felesége, Montuhotep sírját a leginkább a XVII. dinasztiához kapcsolódó Dirá Abu'l Nagában fedezték fel. Más tudósok, köztük Chris Bennett azonban rámutattak, hogy ez nem feltétlen jelenti azt, hogy Dzsehutit is itt temették el.[4]
Egyes egyiptológusok szerint Dzsehuti Ibiau vezír unokáját vette feleségül. Ibiau a XIII. dinasztia egyik királyát, Uahibré Ibiaut (i. e. 1712–1701 körül) szolgálta, ami azt jelenti, két nemzedéknyi idő telt el Uahibré Ibiau és Dzsehuti között.[8][9] Még mindig bizonyítatlan azonban, hogy Montuhotep Ibuau unokája volt, így az is csak feltételezéseken alapul, hogy Dzsehuti két nemzedékkel Ibiau után élt.[10]
Említései
szerkesztésDzsehutit a torinói királypapirusz mellett a karnaki királylista is említi. Korabeli említései mind a Nílus-völgy egy 145 km-es, Deir el-Ballász és Edfu közti szakaszáról származnak.[1] Ez nagyjából megfelel annak a területnek, amelyre a XVI. dinasztia uralkodóinak hatalma kiterjedt.[1] Dzsehuti neve és uralkodói neve egyetlen kőtömbről ismert, melyet Flinders Petrie fedezett fel Deir el-Ballászban. Edfuból előkerült egy festett kőtömb is, melyen Dzsehuti kártusa szerepel, valamint az uralkodó ábrázolása, fején Alsó-Egyiptom vörös koronájával, annak ellenére, hogy Alsó-Egyiptomig biztosan nem terjedt a befolyáa.[3][4] Ezt leszámítva csak felesége sírjából kerültek elő említései. Montuhotep sírját érintetlenül találták meg 1822-ben, mára elveszett koporsóján a Halottak Könyve szövegeinek legkorábban ismert példánya szerepelt. Montuhotep kozmetikai szereket tartalmazó ládikáján Dzsehuti neve és uralkodói neve szerepel, halotti formulákkal, valamint egy szöveggel, amely szerint a ládikát ajándékba kapta a királytól.[1]
Egy feltételezés szerint a dél-szakkarai piramis, melynek tulajdonosát nem sikerült azonosítani, Dzsehuti számára épülhetett, mivel a benne talált, töredékesen fennmaradt Uszerha[…] felirat talán Dzsehuti Arany Hórusz-nevére utal.[11]
Név, titulatúra
szerkesztés- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
|
ỉṯỉ-m-nḫtw Itiemnahtu „Aki erővel hódít” |
|||||||||||||||||
Arany Hórusz-név |
|
wsr-ḫˁ.w Uszerhau „Kinek megjelenései hatalmasak” |
|||||||||||||||||
Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
sḫm-rˁ s-mn-t3.wỉ Szehemré Szementaui „Ré hatalma, amely [újra] megalapítja a Két Földet”[1] |
|||||||||||||||||
Ré fia |
|
ḏḥwtỉ Dzsehuti Thot |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, pp. 90-91
- ↑ a b c d K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online here.
- ↑ a b M. von Falck, S. Klie, A. Schulz: Neufunde ergänzen Königsnamen eines Herrschers der 2. Zwischenzeit. In: Göttinger Miszellen 87, 1985, p. 15–23
- ↑ a b c d Christina Geisen, Zur zeitlichen Einordnung des Königs Djehuti an das Ende der 13. Dynastie, Studien zur Altägyptischen Kultur, Bd. 32, (2004), pp. 149-157
- ↑ Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz : P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, see p. 126–127.
- ↑ Claude Vandersleyen: Rahotep, Sébekemsaf 1er et Djéhouty, Rois de la 13e Dynastie. In: Revue de l'égyptologie (RdE) 44, 1993, p. 189–191.
- ↑ S. Quirke, Review von Geisen: Die Totentexte…. In: Journal of Ancient Near Eastern Religions. Nr. 5, 2005, p. 228–238.
- ↑ Labib Habachi: "The Family of Vizier Ibiˁ and His Place Among the Viziers of the Thirteenth Dynasty", in Studien zur altägyptischen Kultur 11 (1984), pp. 113-126.
- ↑ Ryholt, p. 152, 555. jegyzet
- ↑ W. Grajetzki, Court Officials of the Egyptian Middle Kingdom, London 2009, p. 40.
- ↑ Christoffer Theis, "Zum Eigentümer der Pyramide Lepsius XLVI / SAK S 6 im Süden von Sakkara", Göttinger Miszellen 218 (2008), pp. 101–105
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Djehuti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.