Edelsheim-Gyulai Lipót (1863–1928)
Marosnémethi és nádaskai gróf Edelsheim-Gyulai Lipót József (Salzburg, 1863. november 1. – Budapest, Józsefváros, 1928. augusztus 1.)[1] jogász, gyermekvédő, festő, nagybirtokos.
Edelsheim-Gyulai Lipót | |
Született | 1863. november 1. Salzburg, |
Elhunyt | 1928. augusztus 1. (64 évesen) Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Odescalchi Irma |
Gyermekei | Lipót, Ilona, Karolina |
Szülei | Edelsheim-Gyulai Lipót, Friderika Kronau |
Foglalkozása | jogász, gyermekvédő, festő |
Iskolái | Budapesti Egyetem |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésEdelsheim-Gyulai Lipót (I.) és Friderika Kronau egyetlen gyermeke. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd doktorrá avatták. Munkásságát a közéletben karitativ irányban fejtette ki, fiatal korától kezdve emberbaráti mozgalmakban tevékenykedett. Tanulmányozta a külföldi emberbaráti intézményeket; s az Országos Gyermekvédő Egyesület elnöke lett. 1884-ben többek között ő alapította a Budapesti Szünidei Gyermektelep Egyesületet, majd alelnökségét is elvállalta. Szintén egyik alapítója a Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesület-nek, majd szintén alelnöke is. Talán legnagyobb alkotása azonban az Országos Gyermekvégő Liga, melyet 1906-ban alapított. Ezt az intézményt az állami intézmények szerves részévé emelte. Ezt követően a belügyminiszter a hazai társadalmi gyermekvédelmi intézmények élethossziglan főfelügyelőjévé és a Gyermekvédő Országos Bizottság elnökévé, az igazságügyminiszter pedig a pestvidéki törvényszék területén szervezett fiatalkorú bűnösök felügyelő bizottságának elnökévé nevezte ki. Az első világháború idején a Vöröskereszt Egyesület egyik vezetője volt.
Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységei mellett a festészetet is művelte, méghozzá nem is akármilyen szinten, hanem tanult festőként. Ilyen témájú tanulámyait Párizsban végezte. Főként pasztellképeket festett, s műveit a Műcsarnokban állította ki 1905-től kezdődően. A Művészházban kollektív kiállítást rendezett, s emellett három éven keresztül alelnöke is volt a Nemzeti Szalonnak. Legjelentősebb művei a spitzbergai jeges tengerről festett képei és vázlatai.
1882-ben előbb bárói, majd 1906-ban grófi rangra emelkedett. 1918-ig a főrendi ház tagja, az örökös jogú főrendiházi családok képviselői 1927-ben felsőházi taggá választották.
1894-ben a Nyitra vármegyei Felsőelefánton egy régi épületet kastéllyá alakíttatott át családjának lakóhelyül.
Családja
szerkesztés1886. szeptember 11-én feleségül vette szerémi herceg Odescalchi Irma Paulina Anna Ilonát (1863–1924). Három gyermekük született:
- Lipót Ferenc György Gyula (1888–1981), 1. felesége: verőczei gróf Pejacsevich Gabriella (1894–1977), 2. felesége: Ella Rothkugel von Rollershausen (1899–?)
- Paula Ilona (1893–1935), férje: széki gróf Teleki Sándor (1885–1950)
- Ilona Karolina (1896–1935), férje: nagyalásonyi Barcza Károly (1894–1963)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Haláleset bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2217/1928. folyószáma alatt.
Források
szerkesztés- Az Edelsheim-Gyulai családfa
- Magyar életrajzi lexikon
- Révai nagy lexikona (VI. és XX. kötet)
- Olasz, Lajos (2013. május). „Az utolsó kortanú”. Rubicon 5 (24), 6. o. ISSN 0865-6347.