Edmontonia

Az Edmontonia a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok öregrendjébe, ezen belül a madármedencéjűek (Ornithischia) rendjének a Nodosauridae családjába tartozó fosszilis nem.

Edmontonia
Evolúciós időszak: Késő kréta
Edmontonia rugosidens
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: †Madármedencéjűek (Ornithischia) Alrend: †Páncélos dinoszauruszok (Thyreophora) Alrendág: †Ankylosauria Család: †Nodosauridae Nem: †Edmontonia (Sternberg, 1928)
Szinonimák
Denversaurus
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Edmontonia témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Edmontonia témájú médiaállományokat és Edmontonia témájú kategóriát.

Rendszerezés

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

• Edmontonia rugosidens
• Edmontonia longiceps

Előfordulása

Az Edmontonia a kréta kor végén, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élt a mai Észak-Amerika területén.

Onnan kapta a nevét, hogy első maradványait Edmontonban fedezték fel, a kanadai Alberta tartományban. Később hasonló fosszíliák kerültek napvilágra Montanában és Texasban, ami azt bizonyítja, hogy elterjedési területe délebbre is húzódott.

Megjelenése

Az Edmontonia hossza 6,6 méter, magassága 2 méter és testtömege 3 tonna lehetett. A viszonylag kis méretű koponya tetején járulékos csontlemezek voltak, amelyek a felszínükön összecsontosodtak. Ezáltal az állat profilja a juhéhoz hasonlított, és nagyobb szilárdságot, védelmet biztosított. Fogai kanál alakúak voltak, szélük egyenetlen, a fogakat csak egyetlen foggyökér rögzítette a fogmederben. A puha növényi táplálék aprítására voltak alkalmasak. Medencecsontjai különösen erősek voltak, hiszen ezeken tapadtak combizmai, amelyek segítségével az Edmontonia védekező tartásban képes volt erősen megvetni a lábát. Az Edmontonia mellső lába rövid volt, így csak az alacsony növésű növényeket érte el. „Guggoló” tartása megóvta ellenségeitől is, amelyek valószínűleg megpróbálták feldönteni. Az állat tüskéi a bőrből kiálló hegyes, csontos kinövések voltak, amelyek páncélként hatottak. Farka hosszú volt, bunkószerű megvastagodás nélkül. Ez utóbbi rokonára, az Ankylosaurus volt jellemző.

Életmódja

Az Edmontonia békés, lassú mozgású, növényevő dinoszaurusz volt. Tápláléka levelek és alacsony növésű növények.

Rokon fajok

Az Edmontonia legközelebbi rokona valószínűleg a Panoplosaurus mirus volt, mindkettő Észak-Amerikában élt és nodosaurida volt.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6