Egérmaki

Egérmaki
	Microcebus myoxinus
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Rend:	Főemlősök (Primates);
Alrend:	Orrtükrösök (Strepsirrhini);
Alrendág:	Makialakúak (Lemuriformes);
Család:	Törpemakifélék (Cheirogaleidae);
Nem:	Microcebus; É. Geoffroy, 1834
Szinonimák
	Murilemur Gray, 1870; Scartes Swainson, 1835; Myscebus Lesson, 1840; Azema Gray, 1870; Gliscebus Lesson, 1840; Myocebus Wagner, 1841;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Egérmaki témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Egérmaki témájú médiaállományokat és Egérmaki témájú kategóriát.

Az egérmaki (Microcebus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a törpemakifélék (Cheirogaleidae) családjába tartozó nem.^[1]

Rendszerezésük

A nemet Étienne Geoffroy Saint-Hilaire francia természettudós írta le 1834-ben.^[1] 1992-ben 2 ismert egérmaki faj volt; 2016-ra 24-re nőtt a számuk.^[2] A becslések szerint a 24 egérmaki faj 10 millió évvel ezelőtt fejlődött ki egy közös ősből.

szürke egérmaki (Microcebus murinus)
szürkésbarna egérmaki (Microcebus griseorufus)
arany egérmaki (Microcebus ravelobensis)
északi egérmaki (Microcebus tavaratra)
Sambirano-egérmaki (Microcebus sambiranensis)
Simmons-egérmaki (Microcebus simmonsi)
törpe egérmaki (Microcebus myoxinus)
vörös egérmaki (Microcebus rufus)
Berthe-egérmaki (Microcebus berthae)
Goodman-egérmaki (Microcebus lehilahytsara)
Jolly-egérmaki (Microcebus jollyae)
MacArthur-egérmaki (Microcebus macarthuri)
Mittermeier-egérmaki (Microcebus mittermeieri)
Bongolava-egérmaki (Microcebus bongolavensis)
Danfoss-egérmaki (Microcebus danfossi)
Arnhold-egérmaki (Microcebus arnholdi)
Margot Marsh-egérmaki (Microcebus margotmarshae)
Claire-egérmaki (Microcebus mamiratra)
Gerp-egérmaki (Microcebus gerpi)
Anosy egérmaki (Microcebus tanosi)
Marohita egérmaki (Microcebus marohita)
Ganzhorn-egérmaki (Microcebus ganzhorni)
Boraha egérmaki (Microcebus boraha)
Manitatra-egérmaki (Microcebus manitatra)

Előfordulásuk

Madagaszkáron honosak.

Megjelenésük

Testének és farkának együttes hossza kevesebb, mint 27 centiméter, ezzel ők a legkisebb főemlősök, a legkisebb faj a Berthe-egérmaki, súlyuk azonban a nappali időtartam függvényében ingadozik.^[3] A makifélékről az IUCN bejelentette, hogy a gerincesek közül a legveszélyeztetettebbek.

Életmódjuk

Mindenevők, étrendjük közé tartoznak a rovarok, az ízeltlábúak, kis gerincesek, gyümölcsök, virágok, nektár, valamint az évszaktól függően levelek és rügyek. Az egérmakikat rejtélyes fajoknak tekintik - nagyon kis morfológiai különbségek van az egyes fajok között, de nagy a genetikai eltérés. Az utóbbi időkben végzett megfigyelések rámutatnak a párzási hangjaik különbözőségére, melyek nagyon sokfélék lehetnek.

A főemlősök közül az egérmakiknak van a legkisebb agytömege, mindössze 2 gramm.^[4]

Amint azt a Genetics cikke írja, az egérmakik segítenek a főemlősök biológiájának, viselkedésének és egészségének átfogóbb megértésében. Az egérmakikat a félmajmok közé sorolják. Ezek a legkisebb és a leggyorsabban fejlődő főemlősök és Madagaszkáron, illetve a világ minden táján egyre elterjedtebbek. Ezen apró lények fenotípusának és mutációjának vizsgálata útján értékes információ szerezhető a főemlősök biológiájáról és evolúciójáról.^[5]

Szaporodásuk

A párzási időszakban a hím egérmakik heréinek mérete normál méretüknek körülbelül 130%-ára növekszik. Feltételezések szerint ezzel növelik a spermatermelést, ezáltal elősegítve az egyed számára a több utód nemzését. Különböző hipotézisek kapcsolják az egérmaki fajok gyors fejlődését ehhez a spermatermelési vetélkedéshez.^[6] Szexuálisan inaktív nőstényekben a vulva lezáródik, a reprodukciós ciklus alatt a vulva nyitva van. A hüvely morfológiáját^[7] a napszak is meghatározza.^[8]

Jegyzetek

↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
↑ Yoder Lab - Research. duke.edu
↑ Andrès (2001). „Genetic determination of paternity in captive grey mouse lemurs: pre-copulatory sexual competition rather than sperm competition in a nocturnal prosimian?”. Behaviour 138 (8), 1047–63. o. DOI:10.1163/156853901753286560.
↑ http://news.softpedia.com/news/Top-10-Brains-83944.shtml
↑ Ezran (2017. június 1.). „The Mouse Lemur, a Genetic Model Organism for Primate Biology, Behavior, and Health”. Genetics 206 (2), 651–664. o. DOI:10.1534/genetics.116.199448. PMID 28592502.
↑ Folia Primatol (Basel). 2003 Sep-Dec;74(5-6):355-66. Mating system in mouse lemurs: theories and facts, using analysis of paternity Archiválva 2021. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Andrès M1, Solignac M, Perret M.
↑ Alaktanáz
↑ Rina Evasoa (2018. május 16.). „Variation in reproduction of the smallest-bodied primate radiation, the mouse lemurs (Microcebus spp.): A synopsis” (angol nyelven). American Journal of Primatology 80 (7), e22874. o. DOI:10.1002/ajp.22874. ISSN 0275-2565. PMID 29767414.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[B-1] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. április 17.)

[2] Yoder Lab - Research. duke.edu

[3] Andrès (2001). „Genetic determination of paternity in captive grey mouse lemurs: pre-copulatory sexual competition rather than sperm competition in a nocturnal prosimian?”. Behaviour 138 (8), 1047–63. o. DOI:10.1163/156853901753286560.

[4] ttp://news.softpedia.com/news/Top-10-Brains-83944.shtml

[5] Ezran (2017. június 1.). „The Mouse Lemur, a Genetic Model Organism for Primate Biology, Behavior, and Health”. Genetics 206 (2), 651–664. o. DOI:10.1534/genetics.116.199448. PMID 28592502.

[6] Folia Primatol (Basel). 2003 Sep-Dec;74(5-6):355-66. Mating system in mouse lemurs: theories and facts, using analysis of paternity Archiválva 2021. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Andrès M1, Solignac M, Perret M.

[7] Alaktanáz

[8] Rina Evasoa (2018. május 16.). „Variation in reproduction of the smallest-bodied primate radiation, the mouse lemurs (Microcebus spp.): A synopsis” (angol nyelven). American Journal of Primatology 80 (7), e22874. o. DOI:10.1002/ajp.22874. ISSN 0275-2565. PMID 29767414.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]