Eilat
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Eilat vagy más átírásokban Éjlát, Elát, Élat (héberül אילת) dél-izraeli kikötőváros az Eilati-öböl északi csücskén. Innen vezet Izrael az Indiai-óceán felé vezető kijárata. Fő jövedelmi forrása az idegenforgalom.[2]
Eilat | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Izrael | ||
Körzethívószám | 08 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 51 935 fő (2019)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | IST, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′29.550000°N 34.950000°EKoordináták: é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′29.550000°N 34.950000°E | |||
{{{helyi név}}} weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eilat témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésIzrael állam legdélibb csücskében, az Akabai-öböl partján terül el. Keletről Jordánia, nyugatról Egyiptom határolja.
Éghajlat
szerkesztésHónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,3 | 23,0 | 26,0 | 31,0 | 35,7 | 39,0 | 40,4 | 40,0 | 37,3 | 33,0 | 27,7 | 23,0 | 31,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 10,4 | 11,8 | 14,6 | 18,4 | 22,5 | 25,2 | 27,3 | 27,4 | 25,2 | 21,8 | 16,3 | 12,0 | 19,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 4 | 3 | 3 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 | 2 | 5 | 24 |
Havi napsütéses órák száma | 229 | 237 | 251 | 273 | 319 | 324 | 347 | 347 | 291 | 282 | 246 | 217 | 3363 |
Forrás: Israel Meteorological Service |
Népesség
szerkesztésNépességének változása
szerkesztésLakosok száma | 529 | 3200 | 10 400 | 14 000 | 19 500 | 25 600 | 37 075 | 44 500 | 47 700 | 51 935 |
1951 | 1958 | 1966 | 1973 | 1981 | 1989 | 1997 | 2004 | 2012 | 2019 |
Története
szerkesztésÓkor
szerkesztésAz eredeti, ókori település valószínűleg az Eilat-öböl északi csúcsán volt.[3] Az ókori egyiptomi iratok dokumentálják a kiterjedt és jövedelmező bányászati műveleteket a régióban és a kereskedelmet a Vörös-tengeren keresztül Egyiptommal, Egyiptom IV. dinasztiájától kezdve. Nevét említi a Héber Biblia is Mózes könyveiben, mint a zsidók vándorlásának egyik állomáshelyét.[4]
Eilat települése Edom, Midián és a Refidim törzseinek határterületén volt. Az edomiták és az izraeliták között sok harc folyt a Vörös-tenger itteni partvidékért. Amikor Dávid király elfoglalta Edomot,[5] bevette Eilatot is. Utóda, Salamon király a szomszédos Ecjon-Géberben egy flottát építtetett, hogy a távoli Ofírból aranyat szállítson.[6] A Kr. e. 9-7. században egy virágzó zsidó kereskedelmi kikötő volt itt.[7]
A rómaiak ideje alatt egy út épült közte és a nabateus Petra között.
Középkor
szerkesztésA bizánci időszakban is volt itt egy kikötő. A 7. században Mohamed hívei elűzték a zsidókat a Sinai-félszigetről, de menlevelet adtak nekik az ide településre. Ekkor merült fel először az Akaba név.[8]
A keresztesek birtokában is volt a terület, de mindössze 50 évig,[8] majd 1167-ben Szaladin (későbbi egyiptomi szultán) elfoglalta a várost.
Modern kor
szerkesztésAz első világháború után az angolok a török-oszmán birodalomtól foglalták el. 1949-ben kezdték el a zsidók újra betelepíteni a helyet. Először a part közelében egy ideiglenes kibuc telepet létesített néhány bátor vállalkozó.[8] 1956-ban már ötszáz ember élt itt.[8]
Izrael Vörös-tengeri kijáratának a lezárása robbantotta ki az 1967 júniusában a hatnapos háborút.
Napjainkban tengerparti pihenőhely. A város régi neve UM-RAS-RAS volt, még ma is megtekinthető a régi egyiptomi rendőrőrs Eilaton. ami a MOL HA YAM bevásárló centrum mögött van.
Látnivalók
szerkesztés- Tengeralatti Obszervatórium - a Korallvilág Víz Alatti Obszervatórium és Akvárium. A tenger élővilágát csodálhatják meg a látogatók, a hatalmas ablakokkal ellátott obszervatóriumból. 23 akváriumban látható a Vörös-tenger egzotikus élővilága. A cápákat üvegen át és a medencéjük fölé épített hídról is megfigyelhetjük. [2]
- Delfin-part. A látogató megnézheti, hogyan etetik és idomítják a delfineket. Lehetőség van delfinek simogatására, illetve műsoruk megtekintésére.
- Üvegfenekű csónakok kikötője. Az üvegaljú hajóval érdemes körbehajókázni a korallszigeteket.
- A King City-ben szórakozva ismerhetnek meg bibliai történeteket.
- Botanikus kert a város északi szélén.[9]
A város központjában található reptér ingyen szórakozási lehetőséget nyújt a kisgyermekes családoknak, hiszen a strandról látni lehet a fel- és leszálló repülőgépeket. A város szélén tevegelhetünk is.
Szórakozóhelyek
szerkesztés- Ice Mall Eilat
A kör alakú Ice Mall Eilat-ban egy óriási jégkorcsolya pálya van és 7D-s filmkabin, futball pálya és további kikapcsolódási helyek.
Környék
szerkesztés- Timna Valley Park a várostól kb. 25 km-re északra.
- Kőrézkori rézbánya járatai (A világ egyik legrégibb bányajáratait tárták fel.[10])
- A Salamon király oszlopainak nevezett sötétvörös homokkőoszlopok. Az erózió hatására különleges formák alakultak ki.
- A bibliai szent sátor élethű modellje
- A Vörös-szurdok (Red Canyon) [11] a várostól kb. 20 km-re, az egyiptomi határ közelében.
Galéria
szerkesztés-
A tengerpart éjjel
-
Jachtkikötő
-
Városkép
-
A Strand Hotel
-
Az északi strand
-
A Tengeralatti Obszervatórium
Testvértelepülések
szerkesztésPanoráma
szerkesztésHivatkozások
szerkesztés- ↑ Israeli Central Bureau of Statistics
- ↑ a b c Bokor József: Európán kívüli turizmus, 2006
- ↑ Dr. Muhammed Abdul Nayeem, (1990). Prehistory and Protohistory of the Arabian Peninsula.
- ↑ 5Móz 2:8
- ↑ http://www.gideon.022.co.il/BRPortal/br/P100.jsp
- ↑ 2Krón 8,17-18
- ↑ https://www.jstor.org/stable/25067021.
- ↑ a b c d Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk
- ↑ Botanical Garden
- ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 29.)
- ↑ Red Canyon