Eisenhoffer József

	Eisenhoffer József
	Személyes adatok
Születési dátum	1900. november 8.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1945. február 13. (44 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Magasság	178 cm
Becenév	Ejsi
Poszt	csatár
	Junior klubok
Időszak	Klub
1912–1917	Budapesti TC
	Felnőtt klubok1
	Válogatottság
	Edzőség
Időszak	Klub
1935–1938	Olympique Marseille
1938	RC Lens
1938–1941	Olympique Marseille
	1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eisenhoffer József témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Eisenhoffer József (Aczél) (Budapest, 1900. november 8. – Budapest, 1945. február 13.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző. Profi labdarúgóként játszott Csehszlovákiában, Ausztriában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Hat idényen át az Olympique Marseille vezetőedzője volt. A magyar válogatottban nyolc alkalommal szerepelt. Tagja volt az 1924. évi párizsi nyári olimpián részt vevő csapatnak. 1944-ben a Buda elleni légitámadások során megsebesült, ami végül halálához vezetett.

Pályafutása

Klubcsapatban

1912-ben a Budapesti TC csapatában kezdte a labdarúgást. 1917-ben a Kispesti AC csapatához igazolt, ahol öt idényen át játszott és egy bajnoki ezüstérmet szerzett a csapattal 1920-ban. 1922-ben a Ferencvároshoz szerződött, de az első idényben kölcsön játékosként a csehszlovák Makkabi Brünn csapatában szerepelt, mint profi játékos. Az 1923–24-es idényben, a Fradiban játszott és ezüstérmes lett a csapattal. Az FTC-ben összesen 29 mérkőzésen szerepelt (19 bajnoki, 10 nemzetközi) és 25 gólt szerzett (8 bajnoki, 17 egyéb).

1924-ben Bécsbe a prominens zsidó csapathoz, a Hakoah Wienhez szerződött. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokban túrnézott a csapattal. Több játékostársával úgy döntött, hogy a kedvezőbb fizetés és a zsidókkal szembeni nagyobb tolerancia miatt az USA-ban marad. 1926 júniusában az ASL-ben (American Soccer League) szereplő Brooklyn Wanderers csapatához szerződött.^[1] Öt teljes idényen át szerepelt az ASL-ben kivéve öt fordulót 1929-ben.^[2] 1928-ban az ASL és az Amerikai Labdarúgó-szövetség (USFA – United States Soccer Federation) között elkezdődött a harc a labdarúgó bajnokság felügyeletéért. A konfliktus odáig vezetett, míg az USFA az ASL-t törvényen kívüli bajnokságnak nevezte. Eisenhoffer már 8 mérkőzésen szerepelt az 1928–29-es idényben a Brooklyn Wanderersben, mikor a konfliktus miatt átlépett a New York Hakoah csapatához, amely a Keleti Professzionális Labdarúgó-ligában (Eastern Professional Soccer League) szerepelt. A csapattal 1929-ben megnyerte a National Challenge Cup-ot. A döntő első mérkőzésen gólt is szerzett. Miután az ASL és az USFA megegyezett, a New York Hakoah az ASL-ben indult. Így Eisenhoffer szemben találta magát volt klubjával, ahonnan szerződése ellenére elment. A Wanderers tulajdonosa jogi úton követelte, hogy szüntesse meg jelenlegi szerződését.^[3] Eközben Eisenhoffer már öt mérkőzésen a Hakoah színeiben szerepelt az ASL-ben, mikor 1929. decemberében a Wanderers pert nyert vele szemben, mely szerint 500 dollár büntetést kellett fizetnie és visszatérhetett a Wanderers-hez.^[4]

1931-ben végleg megszűnt az ASL és Eisenhoffer visszatért Európába és ismét a bécsi Hakoah csapatához szerződött, ahol 1933-ig játszott. Ezt követően az Olympique Marseille együtteséhez szerződött. 1934-ben, 1935-ben, majd 1940-ben is a francia kupa döntőjéig jutott a csapattal. Az első döntőt elvesztették, de a következő évben sikerült a kupagyőzelem. 1935-ben a csapat vezetőedzője lett, miközben még játékosként is szerepet vállalt. 1936-37-ben bajnoki címig vezette a csapatot. 1938-ban egy rövid ideig a RC Lens edzője lett, de hamarosan visszatért az Olympique-hoz, ahol 1941-ben fejezte pályafutását játékosként és edzőként egyaránt.

A válogatottban

1920 és 1924 között 8 alkalommal szerepelt a válogatottban és 7 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak.

Sikerei, díjai

Fogl Károly, Opata Zoltán, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Eisenhoffer József, Guttmann Béla, Mándi Gyula, Obitz Gábor, Braun József, Orth György, Kiss Gyula

Játékosként

Magyar bajnokság
- 2.: 1919–20, 1923–24
Francia kupa
- győztes: 1935
- döntős: 1934, 1940

Edzőként

Francia bajnokság
- bajnok: 1936–37
Francia kupa
- győztes: 1938
- döntős: 1940

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1920. október 24.	Berlin, Deutsches Stadion	Németország	1 – 0	Magyarország	barátságos	-
2.	1923. október 28.	Budapest, Üllői úti pálya	Magyarország	2 – 1	Svédország	barátságos	2	11' 36'
3.	1924. április 6.	Budapest, Hungária körúti pálya	Magyarország	7 – 1	Olaszország	barátságos	-	49'
4.	1924. május 4.	Budapest, Hungária körúti pálya	Magyarország	2 – 2	Ausztria	barátságos	2	4' 64'
5.	1924. május 18.	Zürich, Sportplatz Förrlibuck	Svájc	4 – 2	Magyarország	barátságos	-	42'
6.	1924. május 26.	Párizs, Bergeyre-pálya (FRA)	Magyarország	5 – 0	Lengyelország	olimpia, első forduló	1	15'
7.	1924. május 29.	Párizs, Stade-Paris pálya (FRA)	Egyiptom	3 – 0	Magyarország	olimpiai nyolcaddöntő	-
8.	1924. június 4.	Le Havre	Franciaország	0 – 1	Magyarország	barátságos	1	25'
	Összesen			8	mérkőzés		7	gól