Erődi Jenő
Erődi Jenő, születési és 1902-ig használt nevén Ehrendiener Jenő, névváltozat: Erődy (Nagykikinda, 1882. június 2. – Budapest, 1944. december 12.) színész, ügyelő, költő, újságíró, színháztörténész, bibliográfus, lapszerkesztő. Az általa összegyűjtött anyag felhasználásával készült a Magyar színművészeti lexikon Schöpflin Aladár szerkesztésében.
| Erődi Jenő | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Ehrendiener Jenő 1882. június 2.[1] Nagykikinda |
| Elhunyt | 1944. december 12. (62 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erődi Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésEhrendiener Adolf és Ehrendiener Rozália fia. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. 18 éves korában a temesvári Weninger-féle színésziskola növendéke volt, egy év múlva pedig a Vígszínház színésziskolájába vették fel, ahol tanára, dr. Incze Henrik felhívta figyelmét a magyar színészet történetére. Ez időtájt a színészet lexikográfiájával foglalkozott.
Előbb vidéken működött, 1902–04-ben Szabadhegyi Aladár, 1904–05-ben Micsei F. György, 1905–07-ben, illetve 1908–10-ben Makó Lajos, 1907–08-ban Palágyi Lajos társulatainál. 1912-ben dr. Bárdos Artúrnál a fővárosi Új Színház ügyelője volt, 1913-ban a Magyar Színháznál működött, 1916-tól 1931-ig a Modern Színpad és az Andrássy úti Színház ügyelője volt. Irodalmi működését 1908-ban a miskolci Színház című lapnál kezdte, majd 1916-ban a Színházi Életnél folytatta. 1917-től több fővárosi színházi lapnak is munkatársa volt. 1929-ben megírta az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézet 60 éves történetét. Munkatársa volt a Budapest színészettörténete című monográfiának, mely művet a főváros 1930-ra tervezte kiadni. Nagyobb dolgozatai: Petőfi, a színész (Színházi Élet, 1923. karácsony), Intim Pista Naptára (Színházi Élet, 1926. karácsony).
1925-ben az Országos Színészegyesület falinaptárát szerkesztette, majd 1926-ra ismét íróasztali formában, úttörő magyar színészek életrajzaival, az 1927. évre pedig Blaha Lujza-naptárát állította össze. 1928-ra és 1929-re ismét történelmi naptárat szerkesztett, a Nemzeti Színház történetét feltüntető falinaptárral együtt. 1930-ra lexikon-naptárt szerkesztett.
1919. május 22-én Budapesten feleségül vette Schwarz Gizellát.[2]
Munkái
szerkesztés- Magyar színművészeti lexikon, Budapest, 1929. 4 kötetben. Az Országos Színészegyesület kiadása.
Kéziratban
szerkesztés- A magyar színészet humora
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.