Erdélyi Csaba

(1946–) magyar zenész, brácsaművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 30.

Erdélyi Csaba (Budapest, 1946. május 15.[1] – ) magyar brácsaművész.

Erdélyi Csaba
Született1946. május 15. (78 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1965–1970)

Életpályája

szerkesztés

1965–1970 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lukács Pál oktatta. 1974–1978 között a Philharmonia Zenekar első mélyhegedűse volt. 1980-ban a Lionel Tertis nemzetközi brácsaverseny alapító zsűritagja volt. 1980–1987 között a Guidhall Zeneiskola brácsaprofesszora volt. 1987–1991 között az Indianai Egyetem Zeneiskola tanára volt. 1991–1995 között a houstoni Rice Egyetem brácsa- és kamarazene professzora volt. 1998–2003 között az indianapolisi Butler Egyetem professzora volt. 2003–2008 között a Bowling Green Állami Egyetem professzora volt.

Munkássága

szerkesztés

1972-ben Londonban a Carl Flesch nemzetközi hegedűversenyen e versenyek történetében eddig egyedül nyerte el brácsával az I. díjat. Londonban Yehudi Menuhinnál és Bruno Giurannánál tanult. A Chilingirian-vonósnégyessel bejárta a világot. A pódiumon Yehudi Menuhin, Jessye Norman, Yo-Yo Ma, Yong Uck Kim, Schiff András és George Malcolm partnere volt. Az Amadeus című film brácsaszólistája volt. Szólóestekkel szerepelt brácsa-világkongresszusokon. Restaurálta Bartók Béla Brácsaversenyét kézirathűen. Átírta Mozart Sinfonia concertanté-ját vonós szextettre. Brahms-, Liszt-, Bartók-, de Falla és Bach-brácsaátíratok szerzője. 1997-ben megjelent Liszt and the Viola című CD-je. 1998-ban rekonstruálta Bach megírt, de elveszett Esz-dúr brácsaversenyének partitúráját.

Szülei Erdélyi Keleti Gyula (1900–1951) díszletfestő[2] és Nagy Valéria voltak. Felesége, Ju Ping Chi. Három fia született: Csongor, Levente és István. Testvére, Erdélyi Hajnal (1934–2014) volt.[3]

További információk

szerkesztés
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerkesztette: Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerkesztője: Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4