Erdős-féle diofantoszi gráf
Az Erdős-féle diofantoszi gráf olyan geometriai gráf, aminek csúcspontjai a koordináta-rendszer egész értékű pontjain (rácspontokon) találhatók, egymástól páronként egész szám távolságra, és nem bővíthető ki egyetlen új csúccsal sem.
Ezzel ekvivalens definíció szerint az Erdős-féle diofantoszi gráf olyan teljes gráf, melynek csúcspontjai az euklideszi sík rácspontjaira () esnek oly módon, hogy bármely két csúcspont közötti távolság egész, de a rács bármely más pontjától legalább az egyik csúcspontig mért távolság nem-egész szám.
Az Erdős-féle diofantoszi gráfok Erdős Pálról és Diophantoszról kapták nevüket. A diofantoszi gráfok részhalmazát képezik – ezek a diofantoszi síkon (tehát rácspontokon) fekvő olyan teljes gráfok, melyeknél az élek hossza egész szám (egységtávolsággráfok). Tehát az Erdős-féle diofantoszi gráfok olyan diofantoszi gráfok, melyek nem bővíthetők újabb csúcsponttal. Az Erdős-féle diofantoszi gráfok létezése egyenes következménye az Erdős–Anning-tételnek, ami szerint a végtelen diofantoszi gráfoknak kollineárisnak (egyenesen elhelyezkedőnek) kell lenniük. Tehát egy nem kollineáris diofantoszi gráf új csúcspontokkal való bővítésének szükségszerűen, véges sok lépésben meg kell szakadnia.
Példák
szerkesztésA háromnál kevesebb csúcspontú gráfok mindig kollineárisak, tehát háromnál kevesebb csúcspontú Erdős-féle diofantoszi gráfok nem létezhetnek (hiszen triviálisan bővíthetők).
Numerikus kereséssel Kohnert és Kurz megmutatták, hogy léteznek háromszögű Erdős-féle diofantoszi gráfok, bár meglehetősen ritkák. Számításaik szerint 5000 élhosszúság alatt mindössze 7 ilyen létezik, ezek közül a két legkisebb élhosszúságai: 2066, 1803 és 505, illetve 2549, 2307 és 1492. Mindkét esetben a három élhossz összege páros szám. Brancheva igazolta, hogy ez a tulajdonság minden Erdős-diofantoszi háromszögre fennáll. Általánosabban, egy Erdős-diofantoszi gráfban bármely körön haladva az élhosszúságok összege páros szám lesz.
Az ábrán is látható, négy csúcspontból álló Erdős-diofantoszi gráf a 4 és 3 oldalhosszúságú téglalap megfelelő pontjaiból előáll.
Irodalom
szerkesztés- Kohnert, Axel; Kurz, Sascha (2005). "A note on Erdős–Diophantine graphs and Diophantine carpets". arXiv: Math/0511705
- Dimiev, Stancho; Markov, Krassimir (2002). "Gauss integers and Diophantine figures". arXiv: Math/0203061