Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987)
Ernő Ágost hannoveri herceg (németül: Prinz Ernst August von Hannover, Herzog zu Braunschweig und Lüneburg, teljes nevén Ernst August Georg Wilhelm Christian Ludwig Franz Joseph Nikolaus; Braunschweig, 1914. március 18. – Pattensen, 1987. december 9.) brit, braunschweig–lüneburgi és hannoveri herceg, 1953–1987 között Hannover címzetes királya és Braunschweig címzetes uralkodó hercege.[megj 1]
| Ernő Ágost hannoveri herceg | |
 | |
| Született | 1914. március 18.[1][2][3] Braunschweig[4] |
| Elhunyt | 1987. december 9. (73 évesen)[1][2][3] Pattensen |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Szülei | Viktória Lujza porosz királyi hercegnő Ernő Ágost braunschweigi herceg |
| Foglalkozása | jogász |
| Sírhelye | Marienburg Castle[6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ernő Ágost hannoveri herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzármazása és családja
szerkesztés
Ernő Ágost hannoveri herceg 1914. március 18-án jött világra a család braunschweigi palotájában III. Ernő Ágost címzetes hannoveri király (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi hercegnő (1892–1980) első gyermekeként. Édesapja a címzetes hannoveri királyi cím[megj 2] mellett viselte a braunschweigi uralkodó hercegi és a cumberlandi hercegi címet is. Ernő Ágost herceg ilyenformán születésekor braunschweigi és cumberlandi trónörökös volt – ez utóbbi, angol főnemesi címétől a brit uralkodó fosztotta meg az első világháború alatt az egész családot.[7] Édesanyja a német császár egyetlen leánya volt, az uralkodó kedvenc gyermeke, aki elsimította a régóta tartó ellenségeskedést a poroszok és a hannoveriek között.
A herceg 1914 nyarán tartott keresztelője bizonyult az első világháború előtti utolsó nagy uralkodói összejövetelnek. Keresztszülei között szerepelt csaknem valamennyi európai uralkodó, beleértve az orosz cárt, a magyar királyt és a brit királyt is. A világháború következményeként 1918-ban a herceg édesapja lemondott uralkodói címeiről, bár igényét a trónra egészen haláláig fenntartotta. A család ausztriai száműzetésbe kényszerült gmundeni birtokukra. Ernő Ágost herceg a tanulmányait a göttingeni egyetemen végezte, itt doktorált jogtudományokból.
A második világháborúban; családfőként
szerkesztésErnő Ágost hannoveri herceg személyesen is részt vett a második világháborúban a németek oldalán. A keleti fronton harcolt a szovjetek ellen; 1942 januárjáig Erich Hoepner alatt szolgált mint hadnagy. 1943 tavaszán a herceg súlyosan megsebesült egy harkovi ütközetben, ezért visszavonult a frontszolgálattól. 1944 elejétől fogva több német herceggel szövetségben fellépett a törvénytelen letartóztatások ellen; a július 20-i események – a sikertelen Hitler elleni merénylet – következményeként a herceget a Gestapo több héten át fogva tartotta a főhadiszállásán.
Az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől menekülve szabadulása után a herceg és családja elhagyta a blankenburgi kastélyt, és a Hannoverhez közeli Marienburg-kastélyba költöztek. A legendás szépségű kastélyt a herceg és felesége irányítása alatt újították fel. 1953. január 30-án édesapja halála után Ernő Ágost herceg lett a család feje és ezzel együtt címzetes hannoveri király és braunscweigi herceg. Ugyanakkor édesapja végrendelete megosztotta a családot: a testamentum értelmében a herceg örökölte valamennyi birtokot, kizárva az örökségből több rokonát is. A családtagok közel egy évtizedig nem jutottak megegyezésre a kérdésben. A herceg 1981 júliusában kötött második házassága szintén megosztotta a családot.
Házasságai és gyermekei
szerkesztésErnő Ágost hannoveri herceg 1951. augusztus 31-én a marienburgi kastélyban polgári szertartás, négy nappal később pedig egyházi keretek között is feleségül vette Ortrud schleswig–holsteini hercegnőt (1925–1980). Ortrud hercegnő a dán és a görög királyi családdal is rokon Glücksburg-ház eredeti, német hercegi főágából származott. A kapcsolatból hat gyermek született:
- Mária Lujza Viktória (* 1952. november 26.), férje gróf Michael von Hochberg
- Ernő Ágost Albert (* 1954. február 26.), később címzetes hannoveri király
- Lajos Rudolf György (1955. november 21. – 1988. november 29.), felesége gróf Isabella von Thurn und Valsassina–Como–Vercelli
- Olga Zsófia Sarolta (* 1958. február 17.)
- Alexandra Irén Margit (* 1959. február 18.), férje András leiningeni herceg
- Henrik Gyula Keresztély (* 1961. április 29.), felesége Thyra Sixtina Donata von Westernhagen.
Ortrud hercegnő 1980. február 6-án bekövetkezett halála után a herceg hamarosan újranősült. 1981. július 16-án polgári, egy nappal később egyházi esküvőn Laubachban a hannoveri herceg összeházasodott Mónika solms–laubachi grófnővel (1929), aki Solms-ház szegényebb, grófi ágához tartozott. Második felesége nem uralkodócsaládból származott és a hercegnél tizenöt évvel volt fiatalabb, emiatt a házasságot többen ellenezték és a fiatalabb menyasszonyt vádolták. A kapcsolatból nem született gyermek.
Ernő Ágost címzetes hannoveri király és braunschweigi herceg 1987. december 9-én hunyt el hetvenhárom éves korában az alsó-szászországi Pattensen közelében fekvő családi kastélyban. Címeit legidősebb fia örökölte. Második fia 1988 novemberében öngyilkosságot követett el felesége halála után.
I. Ernő Ágost hannoveri király leszármazottai
szerkesztésA családfa nem mutatja az összes családtagot, csak azokat, akik a királyi cím, illetve a Nagy-Britannia Királysága főrendjében (peerage) létrehozott Cumberland és Teviotdale hercege cím öröklésében érintettek – néhány kivétellel.
- III. György
brit király
- IV. György brit király
- Frigyes Ágost,
York és Albany hercege - IV. Vilmos brit király
- Sarolta Auguszta württembergi királyné
- Eduárd Ágost Kent és Strathearn hercege
- további testvérek...
- I. Ernő Ágost hannoveri király (1771–1851) Cumberland és Teviotdale 1. hercege
- V. György hannoveri király (1819–1878) Cumberland és Teviotdale 2. hercege
- Ernő Ágost hannoveri királyi herceg (1845–1923) Cumberland és Teviotdale 3. hercege[8]
- Ernő Ágost braunschweigi herceg(1887–1953)[9]
- IV. Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987)[9]
- V. Ernő Ágost hannoveri herceg (1954–)[9]
- Prince Ernst August of Hanover
- Prince Welf August of Hanover
- Prince Ernst August of Hanover
- V. Ernő Ágost hannoveri herceg (1954–)[9]
- Frederica of Hanover (1917–1981), férje: Pál görög király
- IV. Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987)[9]
- Ernő Ágost braunschweigi herceg(1887–1953)[9]
- Ernő Ágost hannoveri királyi herceg (1845–1923)
- V. György hannoveri király (1819–1878)
- IV. György
.svg){kind=small}
Megjegyzések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ p10168.htm#i101674, 2020. augusztus 7.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Prince Ernest of Hanover v. Attorney General (angol nyelven). Heraldica.org. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- ↑ Az 1917. évi Titles Deprivation Act az Egyesült Királyság parlamentjének törvénye, amelynek alapján az első világháborúban az Egyesült Királyság ellenségeivel együttműködő főrendeket címeiktől – beleértve a királyi család tagjai által viselteket is – az uralkodó megfoszthatta. Ez történt a Cumberland és Teviotdale hercegi cím esetében 1919. március 28-án.
- ↑ a b c Az 1917. évi Titles Deprivation Act szabályozta, hogy mi az eljárás arra az esetre, ha a cím viselésére amúgy jogosult személy kezdeményezné a cím visszaadását. 2024-ig nem történt ilyen kezdeményezés a Cumberland és Teviotdale hercege cím esetében.
Források
szerkesztés- Ernő Ágost hannoveri herceg életrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- Az uralkodóház hivatalos honlapja (német nyelven). Welfen.de. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- Prince Ernest of Hanover v. Attorney General (angol nyelven). Heraldica.org. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
