Erseka
Erseka (görög Erszéka / Ερσέκα) kisváros, egyúttal községközpont Albánia délnyugati részén, Korça városától légvonalban 32, közúton 45 kilométerre dél–délnyugatra, a Gramoz-hegység nyugati lankáit képező Kolonjai-fennsíkon. Korça megyén belül Kolonja község székhelye, Erseka alközség központja, egyúttal egyetlen települése is.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Erseka város népessége 3746 fő.[2] Az ország legkisebb népsűrűségű területének fiatal kisvárosa kevés látnivalóval.
| Erseka | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Korça |
| Község | Kolonja |
| Alközség | Erseka |
| Irányítószám | 7401 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3746 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1000 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 20′, k. h. 20° 41′40.333333°N 20.683333°EKoordináták: é. sz. 40° 20′, k. h. 20° 41′40.333333°N 20.683333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erseka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésErseka Albánia legmagasabban fekvő városa kb. 1020 méteres tengerszint feletti magasságával.[3] A várostól keletre húzódó Gramoz-hegység lábát képező Kolonjai-fennsíkon (albán Gropa e Kolonjës, a. m. ’Kolonjai-árok’) fekszik. Északról és északnyugatról az Osum forrásvidéke, a Psari- és Kodrasi-dombság vonulatai teszik védetté a várost, az ezeken túl húzódó Qafa e Qarrit (’Csertölgy-hágó’, 1123 m) biztosítja az összeköttetést az északra elterülő Korçai-medencével.[4] A városkát átszeli a Korçából kiinduló SH75-ös jelű főút, amely déli–délnyugati irányban, Leskovikon és Përmeten keresztül Albánia délnyugati vidékeivel biztosítja összeköttetését.
Története
szerkesztésBenedetto Ramberti itáliai utazó 1534-ben az „albániai szandzsákok” egyikeként említette Ersekát,[5] és bár a település valójában soha nem volt szandzsákszékhely, e feljegyzés arra utal, hogy a török hódoltság évszázadaiban már regionális központként, esetleg piachelyként létezett.
Az 1912-ben függetlenné vált Albánia határainak kijelölésekor a görög megszállás alatt lévő települést Albániának ítélte a nemzetközi határbizottság.[6] 1914. május 2-án görög katonák támadtak meg és pusztítottak el egy közeli falut,[7] majd az első világháború során, 1917. február közepétől a francia és olasz megszállási zónák határán feküdt a település.[8]
A második világháborúban az országot megszálló olaszok lettek a település urai. 1940 augusztusában a közelből származó Xhafer Ypi igazságügy-miniszter titokban a megszállók ellen küzdő szabadcsapatot szervezett Erseka környékén.[9] 1940. november 19-én az albán területre lépő görög hadsereg foglalta el Ersekát, de az először Berat irányába visszavonuló olaszok egyre hevesebb támadásokat intéztek ellenük, és a görög csapatokat végül 1941. április 17-én evakuálták.[10] 1942-től a Nemzeti Front vezetőségi tagja, Safet Butka által vezetett különítmény tevékenykedett Korça és Kolonja vidékén. 1943. március 25-én sikeres támadást hajtottak végre az Ersekában állomásozott olaszok ellen, raktárukból pedig nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak.[11]
A kommunizmus évtizedeiben élelmiszer- és szeszipari üzemegységeket telepítettek Ersekába.[forrás?]
Nevezetességei
szerkesztésAz alpesi környezetben fekvő kisváros látnivalókban szűkölködik, a városképet a 20. század második felében épített négyszintes blokkházak határozzák meg. Egy kisebb néprajzi múzeum működik Ersekában, előtte szocialista realista szobor, amely az ütközetek között olvasni tanuló második világháborús kommunista partizánt ábrázolja.[12] A bektásik korçai régióján belül Erseka a szúfi rend második számú vallási központja.[13]
Nevezetes ersekaiak
szerkesztés- Petro Dode (1924–) kommunista politikus, az albán parlament elnöke (1987–1991)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Gloyer 2012 :140.
- ↑ Nagel 1989 :82.; Pasha 2006 :102.
- ↑ Jacques 2009 :201.
- ↑ Jacques 2009 :339.
- ↑ Jacques 2009 :350.
- ↑ Pearson 2004 :105.
- ↑ Pearson 2005 :36.
- ↑ Pearson 2005 :65., 72., 78., 143.
- ↑ Pearson 2005 :242.
- ↑ Gloyer 2012 :140–141.
- ↑ Jacques 2009 :456.
Források
szerkesztés- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. június 14.
- ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137
- ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145
