Esperanta brajlo (=eszperantó Braille) egy Braille ábécé eszperantó nyelvű olvasáshoz, íráshoz és nyomtatáshoz.[1][2]

Története

szerkesztés

Már a 19. században is léteztek vakok, akik tanultak eszperantóul, de a nyelvhez nem volt külön Braille-írás. Helène Giroud, a vakok iskolájának tanára 1895 nyarán tanult meg eszperantóul, majd tanított néhány érdeklődőt, de csak szóban. Valóban lehetett volna Braille-t használni például a h rendszer[3] használatával. Harald Thiander, 1900 óta eszperantista, akit "a vakok prófétájának" is neveztek, Braille-írást használt.[4][5] 1902-ben Théophile Cart, a már híres francia nyelvész, kisfia szembetegsége miatt kezdett el foglalkozni a vakok ezen problémájával. Elkezdte az első eszperantó tanfolyamot a lausanne-i (Svájc) árvaházban. Tanítványaival a Braille-ábécét használták, amelyben a nem létező eszperantó karaktereket jelekkel helyettesítették. Tanítványai, Fanny Ducret, Helena Gal és Roza Vogt kézzel írták a nyelvtant és a gyakorlófüzet első példányait. Megmutatta ezeket a írásokat Jean Jacques Monnier professzornak Genfben, aki teljes mértékben elutasította ezt az ábécét. De Thilander ajánlott Cartnak egy másik ábécét, amelyben az eszperantó karaktereket a normál alak változataiból készítették, egy hatodik (jobb alsó) pont hozzáadásával, és az û is hasonló az u-hoz, de más módon, ugyanaz, mint a közönséges eszperantó ábécé. Monnier professzor Thiander új ábécéjével már teljes mértékben egyetértett . 1902 novemberében a Lingvo Internacia újságban jelent meg egy cikk a jelenlegi Braille eszperantó ábécé összes betűjének rajzával, amelyben bejelentették, hogy ezeket a betűket svéd eszperantisták javasolták, erről szeptember 23-án állapodtak meg Genfben, S. Thylander és H. G. Andersson, svédek, Th. Cart francia és J. J. Monnier a lausanne-i Recourdon Vakok Intézetének igazgatója (Svájc) voltak a fejlesztők.[6] Nem sok változtatási igény volt, így végül az ábécé általánosan elfogadottá vált. Ezzel az eszperantó Braille-al könyveket és újságokat nyomtattak és nyomtatnak ma is. Cart később ezt írta egy cikkében:[7]

„Talán egyeseknek nem tetszik egy ilyen energikus tevékenység, de gondoljanak bele: ha nem így jártunk volna el, az emberek valószínűleg még ma is a legjobb Braille-ábécéről vitatkoznának, és akkor nem lenne Braille-könyvünk, nem lenne újságunk, és a vakok továbbra is az első Esperanta Ligilo[9]jegyzetre várnának, míg megjelenik.”

Minden nyelv saját Braille-írással rendelkezik, ami kis módosításoktól (például angol, francia, német) kezdve akár teljes átszervezésig (kínai, japán) eltérhet az eredeti formától, hogy kielégítse a nyelv igényeit. Külön Braille-írás van a magyar nyelvhez is.

A hatlyukú rendszer szöveg leírásán kívül más információk lejegyzésére is alkalmas, ezek külön erre a célra létrehozott kódolásokkal rendelkeznek: Németh−Braille matematikai képletekhez, Braille-kotta zenéhez stb. Egy ilyen notációban írt jelsorozatot speciális jellel kell kezdeni.

Alapbetűk

szerkesztés

Az eszperantó Braille-írásban ugyanabból a kalap nélküli betűből egy kalapos betű készül a hatodik (jobb alsó) pont hozzáadásával.

Bővebben: az alapbetűk elérése.

További betűk

szerkesztés

Az eszperantó Braille-írás tartalmaz néhány nem eszperantó latin betűt, nevezetesen q, w, x, y, ä, ö, ü:

Bővebben: további betűk elérése.

Írásjelek

szerkesztés
Bővebben: írásjelek elérése.

Páros írásjelek

szerkesztés
Bővebben: páros írásjelek elérése.

Szövegkiemelés karakterei

szerkesztés
Bővebben: szövegkiemelés, számok karaktereinek elérése.

Számítógépen

szerkesztés
Bővebben: Braille a számítógépen

Eszperantó Braille Himnusz

szerkesztés
Brillant Classics: Himno Esperanta Brajla. www.youtube.com (eszperantóul) (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)

Eszperantó morzekód

szerkesztés

A nagybetűs eszperantó betűkhöz speciális karakterek javasoltak, lásd a következő listában, de az eszperantó rádióamatőrök nem használják azokat, inkább a Zamenhof-módszer (H-szisztéma) szerint írnak át sh-t, ch-t, gh-re stb.[11][12]

Az eszperantó morzekódok táblázata

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Esperanta brajlo című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Ligilo por Vidantoj. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.) „De 1925 preskaŭ ĉiujare foje eldonita kajero de la blindaj E-istoj por informi la vid­antojn pri iliaj vivo kaj agado. Red. H. Thiander, Stockholm.”
  2. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Blinduloj. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.) „Prof. Cart ekde 1904 dediĉas parton de sia koro kaj laboro krei kunlaboron de blinduloj en la tuta mondo pere de E.”
  3. A H-sistemo vagy a Fundamenta Help-Alfabeto a Fundamento de Esperanto-ban meghatározott alternatív eszperantó írásmód, amely olyan esetekben használható, amikor nem lehet speciális eszperantó karaktert írni vagy nyomtatni a meglévő ékezetes betűkkel: Ĉ-Ch, Ĝ-Gh, Ĥ-Hh, Ĵ-Jh, Ŝ-Sh, Ŭ-U.
  4. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Giroud Helene. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2021. május 15.) „Estis la unua blinda E-istino, kaj la unua blinda prof.-ino en la mondo (dum la lern­jaro 1895-96). Ellernis E-n 1895 sen libro, nur buŝe, kaj ŝi verkis libreton en Braille ...”
  5. Kreitz, Joseph. (1972) “1. La komencoj”, Historio de la Esperanto-Movado inter la Blinduloj en tri brajlaj volumoj (esperante). Barcelono: Imprenta Braille de la Organizacion Nacional de Ciegos.
  6. (Novembro, 1902) “Skribsistemo Braile por blinduloj”, Lingvo Internacia (eo) (11(83)), p. 153.
  7. Kreitz, Joseph. (1972) “1. La komencoj”, Historio de la Esperanto-Movado inter la Blinduloj en tri brajlaj volumoj (esperante). Barcelono: Imprenta Braille de la Organizacion Nacional de Ciegos.
  8. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Cart (kar) Theophile. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  9. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Esperanta Ligilo. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  10. World Braille Usage (angle) (PDF), p. 177–178. Unesko (2013). Alirita 2019-12-30.
  11. Morso en Esperanto En tiu ligilo tiu kodo estas nomita "oficiala". Tiu statuso estas dubinda. ILERA favoras la Zamenhofan metodon, do uzi ch, sh, ktp.
  12. MVSMS – Morse-kód (rezgés) siketvakok számára (J2ME mobiltelefonokon működik a legjobban: A somos írásához nyomja meg a * (rövid) és a # (hossz), a 0 (szünet), majd a jobb oldali programgombot (küldés). Írja be a NUMBER* számot, ha egy másik mobiltelefonon futó MCSMS programba szeretné küldeni. Csak írja be a *-ot, hogy elküldje magának. Írjon először #-et a +-hoz. )