Eysteinn Ásgrímsson

középkori szerzetes, izlandi költő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. szeptember 16.

Eysteinn Ásgrímsson (Hvammur?, 1310 körülNiðaróss (később Trondheim), 1361. március 14.) középkori Ágoston-rendi szerzetes, izlandi költő, sokak szerint korának legnagyobb egyházi költője.

Eysteinn Ásgrímsson
Élete
Született1310 körül
Hvammur?
Elhunyt1361. március 14.
Niðaróss, (később Trondheim)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Eysteinn Ásgrímsson szkald volt, valamint az izlandi papság tagja. Az ágoston-rendi þykkvibaeri kolostorban élt 1343-ig, amikor megverte az apátot, s emiatt börtönbe küldték. A börtön után a skálholti püspök segédjeként működött, míg 1355-ben Norvégiába nem utazott, ahonnan 1357-ben tért haza kanonokként, felügyelői megbízatással. Izlandon gorombasága miatt kiátkozták, de később visszafogadták. 1360-ban ismét Norvégiába indult, de a hajóút túl nehéznek bizonyult, így a költő nem sokkal a partot érés után meghalt.

Munkássága

szerkesztés

Eysteinn leghíresebb – s egyben egy obszcén bökversen kívül egyetlenként fennmaradt – művét, a Lilját 1343 és 1344 között írta. A középkori szimbolikában a vers címét adó liliom (izlandiul lilja) Szűz Máriát vagy a tisztaságot jelképezi. A vers mély bűntudattal van tele, stílusában egyszerű és világos, szakít a szkaldikus költészet homályosságával. A költemény 600 soros, kitűnik, hogy az egyébként kötözködő költő naiv hite jelenik meg benne.

A vers drápa formájú, a hagyományos dróttkvætt ritmus helyett a hrynhendát használja, mely hat helyett nyolc szótagos sorokból áll. A verslábhasználat jobban kifejezi a mű lassúságát a prédikációkkal szemben. Néhány kutató azt feltételezi, hogy a þykkvibaeri kolostori zendülés volt az alapja a költeményének.

A Lilja nagy hatást gyakorolt az észak-európai irodalomoktatásra, az iskolákban hetente egyszer fel kellett mondani a verset. Ma is fontos szerepe van, továbbra is olvassák és tanítják.