Ezékiás júdai király

Júda királya
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. november 28.

Ezékiás, más írásmóddal Hiszkija,[1] Hizkijáhu[2] (héberül: חִזְקִיָּ֫הוּ ,חִזְקִיָּ֫ה ,יְחִזְקִיָּ֫הוּ / Ḥizkiyyahu, Ḥizkiyyah ['erősségem az Úr'[2]], görögül: Ἐζεκίας [Ezékiás] a Septuagintában, latinul: Ezechias), (Kr. e. 739 k. – Kr. e. 687) Júda társkirálya Kr. e. 729-től, királya Kr. e. 716-tól haláláig, Kr. e. 697-től fiával, Manasséval együtt uralkodott.[3] Az asszír fennhatóság alatt uralkodva megkísérelte az asszírok kultuszával szemben a zsidó vallási hagyományokat érvényesíteni, és bizonyos mértékű politikai függetlenséget szerezni.[1] Tevékenységére a Dávid aranykora iránti nosztalgia nyomta rá a bélyegét.[1] Uralkodásának idejére esik Szin-ahhé-eriba hadjárata Jeruzsálem ellen.[4]

Ezékiás
Ezékiás arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból
Ezékiás arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból

Júda királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 716 Kr. e. 687
ElődjeAkház
UtódjaManassé
Életrajzi adatok
UralkodóházDávid háza
SzületettKr. e. 739 körül
Jeruzsálem (?)
ElhunytKr. e. 687
Jeruzsálem (?)
NyughelyeJeruzsálem
ÉdesapjaAkház
ÉdesanyjaAbi
HázastársaHephzibah
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Ezékiás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Akház király fiaként született.Huszonöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és huszonkilencz esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Jámbor király volt,[2] Ézsaiás próféta tanácsára[4] a Templomból kihányatta az elődei idején felhalmozódott kultikus szennyet, idegen istenek oltárait és áldozati kellékeit, s egész országot megtisztította a bálványozástól:[5]

3. És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt , a mint az ő atyja Dávid cselekedett volt.
4. Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érczkígyót is, a melyet Mózes csinált; mert mindez ideig az Izrael fiai jóillatot tettek annak, és nevezék azt Nékhustának.
5. Egyedül az Úrban, Izrael Istenében bízott, és ő utána nem volt hozzá hasonló Júda minden királyai között sem azok között, a kik őelőtte voltak.
6. Mert az Úrhoz ragaszkodott, és el nem hajlott ő tőle, és megőrizte az ő parancsolatait, a melyeket az Úr Mózesnek parancsolt vala.”

– 2Kir, 18:3–6[6]

Nem sokkal hatalomra kerülése után valószínűleg csatlakozott a környező államok asszír ellenes lázadásához:[1] II. Sarrukín asszír király Kr. e. 710-ben Júda "leveréséről" beszélt.[1] Később Ezékiás Merodach-Baladánnal Babilónia királyával próbált szövetkezni Asszíria ellen.[7] Ezért Kr. e. 701-ben[1] Sarrukín utóda, Szín-ahhé-eríba hatalmas büntető sereggel vette körül Jeruzsálemet,[7] és Ezékiás már a megadásra gondolt, de prófétája, Ézsaiás Isten segítségével biztatta.[7] S valóban, az ostromló sereg nagy részét egyetlen éjszaka megölte az Úr angyala,[8] a maradék pedig elvonult a város alól.[7] Nagy betegségében is a prófétához fordult Ezékiás, s az gyógyulást ígért neki, és hogy a király hitét megerősítse ebben, kérésére csodát eszközölt ki az Úrtól: a Nap járása megfordult, és az árnyék visszafelé haladt tíz fokon a lépcsőn.[7] Néhány év múlva valószínűleg ismét lerohanta Júdát.[1] A felkelések mind kudarcot vallottak, de Jeruzsálem épségben megmaradt.[1]

Ezékiás királyra tisztelettel tekintett vissza később Sirák fia is:

19. Hiszkija megerősítette városát: vizet vezetett belsejébe, megfúrta a sziklát vassal, és vízgyűjtőt épített.
20. Napjaiban vonult fel Szanherib, és elküldte Rábsakét, felemelte kezét ellenük, kinyújtotta kezét Sion ellen, és elbízta magát magát hatalmában.
21. Megrendült ekkor a szívük és kezük, és gyötrődtek, mint a vajúdó asszony,
22. hívták az Urat , az irgalmast, kiterjesztették kezüket és ég felé emelték s a szentséges Úr, az Isten csakhamar meghallgatta szavukat.
23. Nem gondolt ő bűneikre, és nem adta át őket ellenségeiknek, hanem megmentette őket Izajás, a szent próféta által.
24. Megverte az asszírok táborát: tönkretette őket az Úr angyala.
25. Mert azt tette Hiszkija, ami Istennek kedves, és állhatatosan járt őse, Dávid útján, amint meghagyta néki Izajás, a nagy és Isten színe előtt hűséges próféta.
26. Az ő napjaiban ment hátrafelé a nap, és ő meghosszabbította a király életét.”

– Sir, 48:19–26[9]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 277. oldal
  2. a b c Tótfalusi István: Ki kicsoda a Bibliában, Anno Könyvkiadó, második kiadás, évszám nélkül, ISBN 963-9199-35-4, 58. oldal
  3. Az Uralkodók és dinasztiák Kr. e. 715 és Kr. e. 686-os dátumot említ meg. (277. oldal)
  4. a b Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon (harmadik, részlegesen átdolgozott kiadás), Kossuth Könyvkiadó, 1984, ISBN 963-09-2446-3, 64. oldal
  5. Ki kicsoda a Bibliában, 58–59. oldal
  6. Szent Bibliaazaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, ISBN 963-300-857-3, 407. oldal
  7. a b c d e Ki kicsoda a Bibliában, 59. oldal
  8. Mivel a bibliai szöveg is említi más helyen, hogy Ezékiás hatalmas hadisarcot fizetett ki az asszír királynak, Szin-ahhé-eriba talán ezért (is) hagyott fel az ostrommal. Az öldöklő angyal történetét sokan egy járvány kitörésével magyarázzák, amely már csak siettette az amúgy is induló sereg hazavonulását. (Ki kicsoda a Bibliában, 59. oldal)
  9. Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján – A Káldi-féle szentírásfordítás nyelvében megújítva, javítva a Neovulgáta alapján [1997], Ötödik kiadás, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2004, ISBN 963-85980-8-5, 763. oldal


Előző uralkodó:
Akház
Következő uralkodó:
Manassé