Ezeres
Ezeres (románul: Ezeriș) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
| Ezeres (Ezeriș) | |
 | |
| Az 1801–02-ben épült, 1883-ban és 1970–72-ben átépített ezeresi ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Ezeres |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327195 |
| SIRUTA-kód | 52767 |
| Népesség | |
| Népesség | 796 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 18 (2002) |
| Népsűrűség | 10,18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 219 m |
| Terület | 78,23 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′45.416667°N 21.883333°EKoordináták: é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′45.416667°N 21.883333°E | |
 | |
| Ezeres weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA Szemenik-hegység északnyugati lejtőjén, Resicától 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.
Nevének eredete
szerkesztésA középkor végén helyén egy Hegyeres vagy Hegyerös nevű falu feküdt. A török hódoltság alatt és azután ebből a románban fejlődött ki mai neve. Említései: Hıg'ıruš (1554), Hıg'ıriš (1569), Hecseris (1700 után), Esseriss (1717), Eserisch (1761), Ezeres (1808).
Története
szerkesztésÚjkori története folyamán Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1757-ben 191, 1776-ban 242 házból állt. 1788-ban a törökök felégették. 1820 körül kétezer lakosnál is többet számlált. Lakói a 19. század végén almával kereskedtek.[1]
Iskoláját először 1776-ban említették és folytonos működésére utal, hogy a század végén többször is megjelent a jegyzékekben.
1848. november 17-én az Asbóth Lajos által a falu lefegyverzésére kivezényelt Rózsa Sándor és szabadcsapata kirabolta és 36 lakosát megölte. Emiatt Vukovics Sebő nemsokára feloszlatta a szabadcsapatot.
1946 után határában kommunistaellenes partizánok tevékenykedtek. Egy lakosát a nagyzorlenci partizáncsoportban való részvétele miatt halálra, kettőt hosszú börtönbüntetésre ítélték.
1960 és 1990 között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.
Népessége, nemzetiségek, vallások
szerkesztés- 1851-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
- 1891-ben 1661 lakosából 1608 volt román, 22 német és 29 egyéb anyanyelvű.
- 1910-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
- 2002-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.
Források
szerkesztés- Helyismereti monográfia (románul)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halaváts Gyula: Az Aranyos-hegység Krassómegyében. Földrajzi Közlemények 1891, 174. o.
.svg){kind=small}
