Magyar: A felvétel 2013. Május 24 –án pénteken készült a Diás szigeten (Kis Balaton, Fenék puszta). Matula kunyhója, rekonstrukció. A Balaton déli oldalán nyugat felé a 170 –es km jelzésig. Ott körforgalom, ahonnan a 76 –os úton Sárrét (Zalaegerszeg) irányában kell menni. 9 km megtétele után, a Zala híd illetve vasúti kereszteződés után kb. 1,5 km-re balra be kell térni az útról, ahol a tájékoztató tábla szerint további 450 méterre találjuk a Vönöczky Schenk Jakab Kutatóházat. A Diás sziget vezetett túrán látogatható zárt természetvédelmi területen. A túra délután 1 órakor indult a Vönöczky Schenk Jakab Kutatóháztól. Fekete István és Vönöczky Schenk Jakab emlékszobája. A egykori Matula kunyhó mása. Fekete István író 1953-ban a Kis-Balaton Diás-szigetén lakott, s itteni élményeit írta meg a Tüskevár című regényében. Ennek szereplői az öreg Matula, István bácsi, Náncsi néni, a berekkel ismerkedő Tutajos. Fekete István munkáiban a parasztembereket, parasztsorsokat, a paraszti világot bemutató írásaival a hagyományos népiességet képviselő írókhoz áll közel. Ez a népies irányzat a két világháború között, a népi irodalom előtt bontakozott ki majd élt tovább a húszas-harmincas években. Ennek az irányzatnak képviselői Mikszáth, Gárdonyi, Móra - a parasztokat mint nehéz életű, szegény és elesett emberként ábrázolja. 1936-ban a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázatot hirdetett. Ekkor írja meg a koppányi aga testamentumát. Ez volt első könyve és rögtön a pályázat első helyezettje lett. 1940-ben a Kisfaludy Társaság soraiba választja. Színdarabot is ír, Hajnalodik címmel. A drámát telt ház előtt játsszák a Magyar színházban és a Kamaraszínházban is, amely a második világháború kitöréséig közel száz előadást ér meg. Ezután pedig Bánki Viktor filmrendező kéri fel egy forgatókönyv elkészítésére. Egy hét alatt megírja a Doktor Kovács István című film forgatókönyvét, amely számára újabb sikert hoz. Időközben az ajkai uradalom gondjai mind terhesebbé válnak számára, írói munkássága elé egyre nagyobb terheket gördítenek. Hamarosan elkészül második romantikus regénye, a Hajnal Badányban. Második elbeszéléskötete 1944-ben jelenik meg Egy szem kukorica című kötete. A Zsellérek című könyve a vörösterrorral és trianonnal is foglalkozik. 1939 és 1944 között hét kiadást ért meg. 1948-ban betiltották a Zselléreket. (Csak 1994 –ben jelent meg megint, de akkor is a vörös terrorra vonatkozó rész nélkül.). Az ÁVO-sok leverték a veséjét, kiverték a szemét és kidobták a János Korháznál. Ezzel éreztették vele, hogy nem kellene az irodalmi életben mozogjon. Ekkor, menekülésként ment a Kis Balaton területére. A Diás szigeten töltött utolsó évében jött létre a Kutatóház. 1949 tavaszán tisztogatnak a minisztériumban, Fekete Istvánt sokakkal együtt nyugdíjazzák. Állása megszűnésével a nélkülözés évei köszöntenek Fekete családjára. Könyveit nem adják ki, állandó foglalkozást sehol nem kap, s alkalmi munkát kell vállalnia, hogy eltarthassa családját. 1951 őszén tanári álláshoz jut a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában. Itt készül a Kele, valamint Lutra című regénye. 1955-ben végre megtörik a jég: a Halászat című műve kezdi a sort; a Mezőgazdasági Könyvkiadó tankönyvként adja ki. A Kele következik, a Magvető gondozásában. A Lutra 1955-ben jelenik meg, megelőzve a Bogáncsot, a Tüskevárt és a Vukot. Ezzel véget ér száműzetése az ötvenes évek irodalmi életéből. Megírja Pepi-kert című könyvét, amely a szarvasi arborétum történetét meséli el, annak történelmi hátteret festve. 1960-ban a Tüskevárért József Attila díjjal tüntették ki. Források: http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&tipus=kultura&kod=97&kat=2 https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/kis_balaton_dias_sziget/1/1 Cimkék: Fekete István Zsellérek Tüskevár Matula Diás sziget Kis Balaton Metapolisz 2013