Fényes Adolf
Fényes Adolf, születési nevén Fischmann Adolf (Kecskemét, 1867. április 29.[7] – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.
| Fényes Adolf | |
 | |
| Született | Fischmann Adolf 1867. április 29.[1][2][3][4][5] Kecskemét |
| Elhunyt | 1945. március 15. (77 évesen)[1][2][3][6][4] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Julian Akadémia |
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető (J-V Díszsor 3.) |
 | |
| Fényes Adolf aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fényes Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
a róla elnevezett utcában, Budapest,
III. kerület, Fényes Adolf utca 10.
Élete
szerkesztésApja Fischmann Simon kecskeméti rabbi,[8] anyja Wahrmann Regina, Israel Wahrmann-nak, a Pesti Izraelita Hitközség első rabbijának unokája. Nagybátyja Wahrmann Mór nagykereskedő, az első magyar zsidó országgyűlési képviselő.[9] Apja halála (1879) után Budapestre költözött, 1886-ban vette fel a Fényes nevet (64692/86 BM). Egy testvére volt: József.[10] [11] [12]
Jogtudományi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott, és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult. 1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Mestere itt William-Adolphe Bouguereau volt. Párizsból visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 1894–1898 között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. A szolnoki művésztelep alapító tagjaként, 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. 1936 után egyre kevesebbet festett, betegeskedett.
1944-ben Horthy Miklóstól kormányzói mentességben részesült (mint Telcs Ede és néhány más művész is). A nyilas uralom idején a budapesti gettóba került, ott élte túl Pest ostromát. Két hónappal a gettó felszabadulása után a Nagymező utcai műteremlakásban agyvérzést kapott, s a kórházban már nem tudták megmenteni az életét.[13] Más forrás szerint „a gettóban halt éhen, ahonnan a 80 éves agglegénynek már nem volt ereje hazajönni.”[14]
A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik.[15]
Emlékezete
szerkesztés- A Fővárosi Kiállítóterem Fényes Adolf Terem néven működött 1950–1987 között
- Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten (III. kerület) utcát neveztek el róla.
Munkássága
szerkesztés1898-ban kezdett neki a Szegény ember élete című festményciklusnak. Az ebből a korszakából származó képei a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után új utakat keresett, és a plein air irányzat felé fordult. Festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezik. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, romantikus festészet jellemző.
Főbb művei
szerkesztés
Kiállításai
szerkesztés- 1905 – Nemzeti Szalon
- 1912 – Ernst Múzeum gyűjteményes kiállítás
- 1918, 1923, 1927 – gyűjteményes kiállítás Ernst Múzeum
- 1936 – gyűjteményes kiállítás Fränkel Szalon
- 1949 – Fővárosi Népművelési Központ
- 1960 – Magyar Nemzeti Galéria
Társasági tagságai
szerkesztésDíjai
szerkesztés- 1895 – Pletyka című képe a Képzőművészeti Társaság díjazottja
- 1900 – A Család című képe párizsi kiállítás kitüntetettje
- 1924 – Állami nagy aranyérem
- 1927 – Háromkirályok című képe, Varsói képzőművészeti társulat, Diplőme d'Honneur első hely
- 1929 – Barcelonai világkiállításon Gran Premió díj
Irodalom
szerkesztés- Végvári Lajos: Fényes Adolf, (Szabad Művészet, 1949)
- Végvári Lajos: Szolnoki művészet 1852–1952 (Budapest, 1952)
- Oelmacher Anna: Fényes Adolf (Budapest, 1962)
- Életrajzi lexikon
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Fényes, Adolf, Adolf Fényes
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
- ↑ Fischmán Ádolf. familysearch. (Hozzáférés: 2023. december 13.) névváltozratásának bejegyzésével
- ↑ Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. sulinet.hu, 2006. (Hozzáférés: 2012. május 3.)
- ↑ S. Nagy Katalin. Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938–1945. Budapest: Glória Kiadó, 252. o. (2006). ISBN 963-9283-99-1
- ↑ Magyar zsidó szemle 24.évf. 2. sz (1907). epa.oszk.hu, 2010. (Hozzáférés: 2012. május 3.) A Whrman-családról: a 349-ik oldalon
- ↑ Fischmann Dávid József születése. familysearch. (Hozzáférés: 2023. december 13.) Dávid József 1858 február 7.
- ↑ Fischmann Józef. familysearch. (Hozzáférés: 2023. december 13.) kerskedelmi utazó; született 1858, meghalt 1932 Budapest, házastársa nem volt
- ↑ S. Nagy Katalin, i. m., 258. o.
- ↑ Szegő György: A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma. Budapesti Negyed, 2001. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
- ↑ A Kerepesi úti temető százötven éve. bfl.archivportal.hu, 2012. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 3.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Fényes Adolf festményei - TerminArtors.com
- Festmények Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Munkásságának korai megítélése Meller Simon: Huszadik század 1906, február
