Fészeklakó és fészekhagyó
A fészekhagyó (nidifugus, autofág, prekociális) és fészeklakó (nidicol, fészekben maradó; insessores, altricial, régiesen fészkenülő) kifejezések az ontogenézis (kifejlődés a kikeléstől vagy megszületéstől a teljes „beérésig”) szempontjából kategorizálják a gerinceseket, azonban leggyakrabban madarakra és emlősökre alkalmazzák. Általánosságban elmondható hogy az előbbiek magas fejlettségűként, míg utóbbiak alacsony fejlettségűként jönnek a világra.
- Madarak
Általában a fészeklakó madarak kicsinyét fiókának, míg a fészekhagyókat csibének hívjuk. Ezek a kategóriák átmenetet képeznek, így előfordulnak olyan fajok is, melyek még teljes röpképességük előtt kiugranak (ilyen például a fekete rigó), ezért ezeket bizonyos esetekben mint „részleges fészekhagyó” említik.[1] Attól függően, hogy a faj fészeklakó vagy fészekhagyó típusba sorolható, a kikelő fiókák csupaszon, illetve dús pehelytollazattal (de – mint például a kis bíbicek – amíg ki nem nő második tollruhájuk, még nem tudnak repülni) kelnek ki a tojásból. E szabály alól is van azonban kivétel, hiszen a fészeklakó ragadozók fiókái finom pehelytollakkal borítva kelnek.[2][3]
A fészekhagyó egyedfejlődés az ősibb típusú, ősibb madárfajok ivadékaira jellemző, míg a fészeklakó egyedfejlődés madaraknál az evolúció során újabb keletű.
Fészekhagyó például a házi tyúk, fürj, fogoly stb., fészeklakó többek között valamennyi énekesmadár, a szárcsa és a vízityúk. A guvatfélék viselkedése átmenetet mutat a fészeklakóké és a fészekhagyóké között.[4][5]
- Emlősök
Emlősöknél a fészekhagyásos életmód alakult ki az evolúció újabb „vívmányaként”, tehát másodlagosan. Ezek szerint az emberi csecsemők egyedfejlődésében a fészeklakó (emberi gondoskodásra szoruló) ősi jelleg az emlősök evolúciója során megmaradt, míg egyes fejlettebb emlőscsoportok (pl. a nagy testű patások) utódai másodlagosan váltak fészekhagyókká.
A legfontosabb ismérv, ami alapján a rágcsálókat két nagy csoportba oszthatjuk az, hogy kicsinyeik fészeklakók (egér, patkány, hörcsög), vagy fészekhagyók-e (degu, tengerimalac, csincsilla).[6] A nyulaknál az üregi nyúl fészeklakó, míg a mezei nyúl fészekhagyó.[7]
- Hüllők
A hüllőknél az evolúció kezdetén a fészekhagyás, mint az elsődleges egyedfejlődési forma alakulhatott ki.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A talált madárfiókák túlnyomó többségét nem kell "megmenteni"!, mme.hu - 2010 április 28.
- ↑ Öreg madár, nem vén madár, Madártávlat IX. évfolyam 4. szám, mme.hu - 2002. július-augusztus
- ↑ Bárdos László: Vedlés az állatvilágban – sokkvedlés, mint a tollvesztés egy különleges változata, Madártávlat XXVII. évf. 2. szám, mme.hu - 2020. nyár
- ↑ Dr. Mödlinger Pál: Állatkerti élet: a madár keltető és lakói, Élet és Tudomány 37. évfolyam 30. szám, 1982. július 23 (adt.arcanum.com)
- ↑ Kessler Jenő: Madárevolúció: fajképződés, fajöltő, kihalás vagy változás? (586-595. o.), Magyar Tudomány 170. évf. 5. sz., epa.oszk.hu - 2009.
- ↑ Fekete Sándor: Kedvtelésből tartott állatok táplálásának néhány kérdése, Magyar Állatorvosok Lapja 47. évfolyam 5. szám, 1992 (adt.arcanum.com)
- ↑ Dr. Széky Pál: A vadnyulak nyomában, Természet Világa 103. évfolyam 4. szám, 1972 április (adt.arcanum.com)
Források
szerkesztés- Lendl Adolf: Az állatok színének mustrázatáról. (Befejezés.), Természettudományi Közlöny 23. évfolyam 261. füzet, 1891 május (adt.arcanum.com)
- Bokor József (szerk.). Fészekhagyók, Fészeklakók, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Horváth Károly: Az ivadékgondozás néhány esete, Uránia - Népszerű tudományos folyóirat 17. 10. szám - 1916 (adt.arcanum.com)
- Adolf Portmann biológiájának filozófiai aspektusai , "Az ember és az állat közötti határvonal" problémákat vitató szimpózium (Moszkva, 1964. augusztus 3- 10) (adt.arcanum.com)
- Molnár Lidia: A fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (VI.), Megyei Tükör 16. évfolyam 3653. szám, 1983. október 24. (adt.arcanum.com)
- Széky Pál: A gerinces állatok metamorfózisa Az átalakulásos egyedfejlődés az állatvilágban, Természet Világa 125. évfolyam 6. szám - 1994 június (adt.arcanum.com)
- Luka László: Szigethelyzet a magyar—nem magyar házasságban, Korunk 3. folyam X/12., epa.oszk.hu - 1998. december
További információk
szerkesztés- A madarak - Biológia - 10. évfolyam; tudasbazis.sulinet.hu / nat2012.nkp.hu
