Fülekpüspöki

	Fülekpüspöki (Biskupice)
	A Szt. István király-templom
; Fülekpüspöki címere	; Fülekpüspöki zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Losonci
Rang	község
Első írásos említés	1246
Polgármester	Noskó László
Irányítószám	986 01
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	LC
	Népesség
Teljes népesség	1137 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	144 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	209 m
Terület	7,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 50′ 04″48.250176°N 19.834320°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 50′ 04″48.250176°N 19.834320°E
	Fülekpüspöki weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fülekpüspöki témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fülekpüspöki (szlovákul: Biskupice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

Fülektől 2 km-re délre, a Belina patak partján fekszik, gyakorlatilag egybeépült a várossal.

Története

A település a 12. században keletkezett, 1246-ban említik először. 1294-ben "Puspuky", 1417-ben "Pyspeky" néven szerepel az írott forrásokban. Az esztergomi érsekség birtoka volt. 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott. A határából kiépített vízvezetéken látták el vízzel a füleki vár védőit. 1828-ban 74 házában 789 lakos élt.

Vályi András szerint "Fülek Püspöki. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura H. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Fülekhez nem meszsze, határja ollyan, mint Bolgáromé, harmadik osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Fülek-Püspöki, magyar f., Nógrád vmegyében, Fülekhez közel, 759 kath. lak. Kath. paroch. templom. Tiszta buzáját a losonczi piaczon legtöbbre becsülik. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Losonc"^[3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Füleki járásához, majd 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.

Népessége

1910-ben 718, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1110 lakosából 681 (61,4%) magyar és 211 (19%) szlovák volt.

2011-ben 1138 lakosából 810 (71,1%) magyarnak és 231 (20,3%) szlováknak vallotta magát.

Neves személyek

Itt született 1968-ban Varga Norbert közművelődési szakember, folklórkutató, a szlovákiai folklórmozgalom kiemelkedő alakja.
Itt szolgált Szily János (?-1800) katolikus plébános.

Nevezetességei

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült, barokk stílusban.
Angyali Üdvözlet kápolnája 1754-ben épült, későbarokk stílusban.

Testvérvárosai

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]