Füzesabony

Füzesabony város Heves vármegye keleti részén, az Alföld északi peremvidékén. A Füzesabonyi járás központja. A megyeszékhely után a vármegye ötödik legnépesebb települése. Közlekedési csomópont mind közúton, mind vasúton.

Füzesabony
Római katolikus plébániatemplom
Füzesabony címere Füzesabony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Füzesabonyi
Jogállás	város
Polgármester	Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3390
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	7143 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	162,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 20° 24′ 32″47.751, 20.409
Füzesabony Pozíció Heves vármegye térképén
Füzesabony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesabony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A közvetlenül határos települések: észak felől Maklár, kelet felől Szihalom, délkelet felől Mezőtárkány, dél felől Dormánd, délnyugat felől Erdőtelek, nyugat felől Kál, északnyugat felől pedig Kerecsend.

Megközelítése

A város közlekedési csomópont: áthalad a határai közt a 3-as főút és az M3-as autópálya, előbbiből itt ágazik ki a Debrecenre vezető 33-as főút, amelynek az autópályával is van itt csomópontja. Érinti a területét az M25-ös autóút is – amely ugyancsak találkozik a 3-as főúttal –, valamint a 251-es főút, amely a 33-ast köti össze az Egerig húzódó autóúttal.

A hazai vasútvonalak közül három is érinti: a MÁV 80-as számú Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonala áthalad a településen, illetve innen indul a 108-as számú Füzesabony–Debrecen és a 87a sorszámú Füzesabony–Eger-vasútvonal. Közös állomásuk Füzesabony vasútállomás, mely a belterület középső részén (a történelmi belváros északi szélén) helyezkedik el, közúti elérését több más helyi utca mellett elsődlegesen a 33 110-es számú mellékút (települési nevén Kerecsendi út, illetve Szihalmi út) biztosítja.

Története

A pusztaszikszói kápolna romos épülete Füzesabony határában

A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Füzesabony-Gubakút és a Pusztaszikszó mellett fekvő Szikszói berek elnevezésű részén, illetve a szennyvíztelep közelében neolit településeket tártak fel a régészek 1995–96 közt, illetve 1997-ben és 2005–2006 közt. Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt.

1869-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött.

1989-ben kapott városi rangot. Ma Heves vármegye ötödik legnépesebb települése.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Pásztor József (KDNP-MDF-FKgP)
• 1994–1998: Dr. Pásztor József (KDNP-Fidesz-MDF-FKgP)
• 1998–2002: Gulyás László (Baloldali Ifjúsági Társulás-MSZP-MP-SZDSZ)
• 2002–2006: Gulyás László (MSZP-MP-SZDSZ)
• 2006–2010: Laminé Antal Éva (Fidesz-KDNP-MIÉP-MDF-Fidelitas)
• 2010–2014: Gulyás László (Összefogás Füzesabonyért Egyesület)
• 2014–2019: Nagy Csaba (független)
• 2019–2024: Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	7823	7707	7412	7190	7170	7143
	2013	2014	2018	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 3,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,6% (31% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 3,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).

Látnivalók

A város főbb látnivalói a következők:

• Keresztelő Szent János-templom
• I. világháborús emlékmű
• Helytörténeti gyűjtemény
• Trianon-emlékmű
• Vasútállomás, Pfaff Ferenc tervezte
• Pusztaszikszó, Szent Vendel-kápolna.

Híres emberek

• Itt született 1911. augusztus 9-én Bíró Sándor válogatott labdarúgó
• Itt született 1911. szeptember 24-én Belon Gellért pécsi segédpüspök.
• Itt született 1913. február 8-án Dr. Gál István piarista szerzetespap, tanár.
• Itt született 1941. június 1-én, Szabó János honvédelmi miniszter.
• Itt született 1946. július 18-án Holczreiter Sándor olimpiai bronzérmes, háromszoros világbajnok súlyemelő.
• Itt töltötte kora gyermekkorát Koncz Zsuzsa énekesnő.

Források

• Belon Gellért emlékkönyv
• Piarista Gimnázium honlapja

Külső hivatkozások

• Füzesabony honlapja
• Városi Televízió Füzesabony
• Remenyik Zsigmond Gimnázium Archiválva 2006. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Rádió Füzes A Város hangja
• Magda Henrietta:Füzesabony története a régészeti leletek tükrében, 1998, Budapest