Fadimák
Fadimák románul: Fădimac, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fadimák, Fagymag (Fădimac) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Bálinc |
Rang | falu |
Községközpont | Bálinc |
Irányítószám | 307007 |
SIRUTA-kód | 155573 |
Népesség | |
Népesség | 227 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 141 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 50′ 49″, k. h. 21° 51′ 58″45.846830°N 21.866224°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 49″, k. h. 21° 51′ 58″45.846830°N 21.866224°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésLugostól északra, a Béga mellékén, Barafalva és Bálinc közt fekvő település.
Története
szerkesztésFadimák, Fagymag nevét 1488-ban említette először oklevél Fagymag, Alsofagymag néven, ekkor Czikóvásárhely kastélyhoz tartozott. 1500-ban Fagymagh, 1510-ben Faghmagh, 1551-ben Fadimach, 1808-ban és 1888-ban Fadimák, 1913-ban Fagymag néven volt említve.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Fadimák, oláh falu, Krassó vármegyében, Lugoshoz 3 órányira, közel Temes vármegyéhez, 5 katholikus, 972 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Van itt úrbéri birtok 131 hold házhely, 414 hold szántó, 212 hold rét, 82 hold legelő, 57 hold gyümölcsös, 72 hold szorgalmi föld. Majorsági 1098 hold erdő, 197 hold szántó, 1066 hold legelő. Földje hegyes és sovány, főleg zabot és kukoricát terem. Bírja a királyi kincstár.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott.
1910-ben 938 lakosából 923 román és 932 görög keleti ortodox volt.
Hivatkozások
szerkesztésForrások
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 157. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.