A Faint Object Camera (magyarul: Halvány Objektum Kamera) a Hubble űrtávcső egyik első generációs műszere, mely Európai Űrügynökség (ESA) legfőbb hozzájárulása a HST-hez.

A Plútó és a Charon a Faint Object Camera felvételén 1994 májusában

A kamera a látható és ultraibolya fényt érzékelte, 115-től 650 nm-es hullámhosszokig.

Csak a COSTAR beépítése után kezdhették meg FOC-cal a tudományos munkát 1993-ban.

Nagy felbontással bíró a különlegesen halvány égitestekre specializált digitális fényképező, tulajdonképpen kettő teljesen különálló képalkotó rendszer. Mindkettő egy foszfor képernyőn hoz létre egy új képet, mely százezerszer fényesebb mint a beérkező fény. Ezután egy második kamera beolvassa a foszfor képet amit digitális jelekké alakít, melyet csak a Földön rekonstruáltak digitális képpé.

2002 februárjában adta át helyét az Advanced Camera for Surveysnek az STS–109-es küldetés során.

Érdekességek:

  • Felbontó képessége olyan magas, hogy képes lenne külön fényforrásként érzékelni egy autó első lámpáit akár 8 000 kilométerről.
  • A Legtovább a Hubble fedélzetén lévő tudományos műszer (4340 napot, azaz majdnem 12 évet volt a Hubble fedélzetén)
  • A FOC-cal készítették ez első közvetlen képet egy távoli csillagról, a Betelgeuzeról.