Fali kövirózsa

növényfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. július 21.

A fali kövirózsa (Sempervivum tectorum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó faj.

Fali kövirózsa
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae)
Alcsalád: Fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Semperviveae
Nemzetség: Kövirózsa (Sempervivum)
L. (1753)
Faj: S. tectorum
Tudományos név
Sempervivum tectorum
L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
  • Sedum majus Garsault
  • Sedum tectorum (L.) Scop.
  • Sempervivum adoxum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum affine Lamotte
  • Sempervivum alpinum Griseb. & Schenk
  • Sempervivum ambiguum Lamotte
  • Sempervivum andreanum Wale
  • Sempervivum beugesiacum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum boissieri Baker
  • Sempervivum boutignyanum Billot & Gren.
  • Sempervivum brachiatum Lamotte
  • Sempervivum breviramum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum brevistylum Lamotte
  • Sempervivum celsicaule Jord. & Fourr.
  • Sempervivum clusianum (Ten.) Ten.
  • Sempervivum compactum Lamotte
  • Sempervivum crassifolium Salisb.
  • Sempervivum decoloratum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum fuscum C.B.Lehm. & Schnittsp.
  • Sempervivum glaucum Ten.
  • Sempervivum juratense Jord. & Fourr.
  • Sempervivum laetevirens Jord. & Fourr.
  • Sempervivum lamottei Boreau
  • Sempervivum luxurians Jord. & Fourr.
  • Sempervivum maitrea Lamotte
  • Sempervivum majus Neck.
  • Sempervivum mettenianum Schnittsp. & C.B.Lehm.
  • Sempervivum obovatum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum pallescens Jord. & Fourr.
  • Sempervivum pallidum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum praestabile Jord. & Fourr.
  • Sempervivum pulverulentum Dulac
  • Sempervivum purpurascens Schott ex Boiss.
  • Sempervivum rhenanum (Hegi & Em.Schmid) Lawalrée
  • Sempervivum rhodanicum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum rigidum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum robustum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum royanum Correvon
  • Sempervivum rupestre (Rouy & E.G.Camus) Bergmans
  • Sempervivum sabaudum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum saxosum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum seusanum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum speciosum Lamotte
  • Sempervivum spectabile C.B.Lehm. & Schnittsp.
  • Sempervivum tectorum var. andreanum (Wale) O.Bolòs & Vigo
  • Sempervivum trifurcum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum triste Baker
  • Sempervivum validum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum venustum Jord. & Fourr.
  • Sempervivum violascens Jord. & Fourr.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fali kövirózsa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fali kövirózsa témájú médiaállományokat és Fali kövirózsa témájú kategóriát.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

szerkesztés

A fali kövirózsa előfordulási területe Európa déli hegységei; például a Pireneusok és a Balkán-félsziget nyugati része. Ez a varjúhájféle Albániában, Ausztriában, Franciaországban, Magyarországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, valamint az egykori jugoszláv államokban őshonos.

Európa más térségeibe és országaiba, valamint az Amerikai Egyesült Államok északkeleti államaiba, továbbá Utahba is, betelepítette az ember.

Megjelenése

szerkesztés

Évelő növényfaj, amelynek pozsgás levelei tőlevélrózsaszerűen nőnek, és a tövük 4-10 centiméter széles. Mint több rokonának, a fali kövirózsának is a zöld levelek végeit lilás, vöröses vagy barnás árnyalatok díszítik. A növény 15 centiméter magasra nő meg.

Az ember a rokonaival keresztezve a következő hibrideket állította elő:

  • Sempervivum tectorum L. Plants of the World Online
  • Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum 1: 464.
  • USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Sempervivum tectorum in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.