Fallenbüchl Ferenc

(1853–1973) magyar katolikus pap, történész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Fallenbüchl Ferenc (Budapest, 1873. szeptember 2. – Budapest, 1953. január 8.) pap, történetíró.

Fallenbüchl Ferenc
Született1873. szeptember 2.
Budapest[1]
Elhunyt1953. január 8. (79 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • történész
  • katolikus pap
SírhelyeÓbudai temető
SablonWikidataSegítség

Fallenbüchl Tivadar bátyja. 1883-tól a budai királyi katolikus főgimnáziumban, 1888-tól pedig az esztergomi bencés főgimnáziumban tanult. 1891–1896 között az esztergomi Hittudományi Főiskolán és 1891–1895 között a Budapesti Egyetemen tanult. 1896-ban szerzett magyar–német szakos tanári, 1901-ben pedig doktori oklevelet.

1895-től a nagyszombati érseki főgimnázium helyettes tanára. 1896-ban pappá szentelték fel. Előbb Vágszerdahelyen, majd 1897-től Tardoskedden volt káplán. 1897-ben a budapesti egyetemen lett hitoktató. 1900–1918 között a nagyszombati érseki főgimnázium tanára volt és a királyi konviktus tanulmányi felügyelője. 1916-ban a Salm-Salm hercegi családnál nevelő. 1918–1936 között a budapesti Sophianum leánygimnázium igazgatója. A Philippineumban megszervezte a párhuzamos osztályokat, részt vett a budai Szent Angéla Leánygimnázium létrehozásában is. A katolikus egyházi leánygimnáziumok szervezési és tantervi ügyeiben fölkért szakértő volt. 1924-től pápai kamarás, 1932-től címzetes királyi tankerületi főigazgató. 1936-ban nyugdíjazták.

1903–1938 között nyaranta állandó magyar gyóntató volt Mariazellben. 1947–1949 között az orsolyiták budapesti zárdájának gyóntatója. Cesare Orsenigo pápai nuncius magyar nyelvtanára.

Főként a hazai szerzetesrendek történetével foglalkozott.

  • Otrokocsi Foris Ferenc élete és irodalmi működése. Esztergom, 1899 (Magyar Sion)
  • Szt de Lasalle Ker. János. Budapest, 1900
  • Herder nevelési elvei. Doktori értekezés. Nagyszombat, 1901
  • A katolikus intézeti nevelés elmélete és gyakorlata. Írta Eckinger Nep. János (ford.) Nagyszombat, 1914
  • A Szentséges Szív szerznőinek társasága. Írta Stuart Janet M. Erskine. Ford. Budapest, 1925
  • Német nyelvkönyv. A reálisk. 1., 2. és 3-4. o. sz. 1-3. köt. Budapest, 1927-29. (tsz. Kardeván Károly)
  • Német nyelvkönyv az 5-6. osztály számára. Budapest, 1930 (tsz. Kardeván Károly)
  • Német irodalomtörténeti olvasókönyv. A gimnáziumok 7., 8. osztálya számára 1-2. köt. Budapest, 1930-31. (tsz. Kardeván Károly)
  • A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon; Stephaneum Ny., Budapest, 1940 (A Szent István Akadémia történelmi-, jog- és társadalomtudományi osztályának felolvasásai)
  • Az ágostonrendiek Magyarországon. Budapest, 1943 (SZIA Történeti Osztálya Értesítője 3:3.)
  • Die Augustiner in Ungarn vor... 1526. Mit Gerhard Ring. Louvain, 1965

Álnevei: Felhévízi (Nagyszombati Hetilap, Esztergom, Katolikus Nevelés, Katolikus Paedagógia).

  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 29.)

További információk

szerkesztés
  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Budapest, Szent István Társulat, 2008
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993-
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Budapest, Studium, 1926