Farasz
Farasz (núbiai nevén Para, görögül Παχώρας, Pakhórasz, latinul Pachoras) arab város Egyiptom és Szudán határa közelében – attól alig egy kilométerre –, Szudán területén. A Nasszer-tó feltöltése miatt lakosságát kilakoltatták.
Farasz | |
Alapítás | 1323 |
Megszűnés | 1963 |
Oka | Nasszer-tó elöntötte |
Lakói | núbiaiak, arabok |
Ország | Egyiptom |
Beszélt nyelvek | arab |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 22° 12′, k. h. 31° 28′22.200000°N 31.466667°EKoordináták: é. sz. 22° 12′, k. h. 31° 28′22.200000°N 31.466667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Farasz témájú médiaállományokat. |
Farasz névre az arabok nevezték át, amikor a núbiai Nobadia keresztény királyság fővárosát, Pakhóraszt elfoglalták 1323-ban. Ekkorra a város neve a latin Pachoras néven át Bacharas, Bachbaras és Pharas formára módosult. Az arab korban a település nem volt különösebben fontos a térség életében, bár egyiptomi arabok fennhatóságának korában egy időre Farasz lett az egyik közigazgatási központ, később a folyó mentén lentebb található Abu Szimbel vette át a szerepét.
Faraszban 1963-ban egy lengyel expedíció végezte a leletmentést, mielőtt a Nasszer-tó eltakarta a területet. Két temetőt – az egyik az A csoporthoz, a másik a C csoporthoz tartozott – tártak fel, III. Thotmesz-korabeli építőanyagot találtak, amit az egyiptomi Újbirodalomban Ibsekben halmoztak fel. Emellett megkutatták a település melletti dombhátat, a Komot (arabul domb). A domb tetején egy Mahdi-korabeli arab citadella romjai álltak, amelyet korábban senki sem bolygatott. A citadella alapjai alatt már 0,40 méterre találtak rá a pakhóraszi püspökség öt püspökének sírjára, valamint a pakhóraszi katedrálisra.
Források
szerkesztés- Dziewanowski, Kazimierz. Özönvíz vár Núbiára. Budapest: Táncsics Kiadó (1971)