Farkas-lemma

matematikai állítás
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 14.

A Farkas-lemma a lineáris programozás fontos tétele, amelynek sokféle alakja van. A Fredholm-alternatíva általánosításának is tekinthető. Farkas Gyula magyar matematikus-fizikus dolgozta ki és publikálta 1902-ben. Harold W. Kuhn és Albert W. Tucker amerikai matematikusok fél évszázad elteltével, 1950-ben ismerték fel a lemma jelentőségét, amely a lineáris optimalizáláselmélet egyik alaptétele lett.

Standard alak

szerkesztés

Legyen adva egy   mátrix, és egy vele dimenziók szerint összeillő   vektor. Ekkor

  • az  ,   primál
  • és az  ,   duál

rendszerek közül pontosan az egyik oldható meg.

Bizonyítás

szerkesztés

Mindkét rendszer nyilván nem oldható meg, hiszen akkor az   megoldásokra az   ellentmondást kapnánk. Ha a primál rendszernek nincs megoldása, akkor a   generált kúpnak megfelelő metszetkúp nem tartalmazza  -t, azaz   nincs benne kúpot definiáló homogén félterek metszetében. Ez csak úgy lehetséges, ha   legalább az egyik ilyen féltérben nincs benne. A féltér a kúp minden elemét tartalmazza, így   oszlopait is. Ezen féltér   normálisa megoldja a duál rendszert, ugyanis az előbbiek szerint   és  .

Néhány további alak

szerkesztés

A tételt sokféle alakban használják. Ezek mindegyike levezethető a standard alakból. Mindegyikben a primál feladat akkor és csak akkor oldható meg, ha nincs duál megoldás.

  •   primál és   duál
  •   primál és   duál
  •   primál és   duál

Bonyolultabb alakok:

  •   primál és   duál, ahol   és  .
  •   primál és   duál, ahol  

Általános alak

szerkesztés

A Fredholm-alternatíva és a Farkas-lemma közös általánosítása:

  •   primál és   duál, ahol  ,   és  .

Balról szorzós alak

szerkesztés

Az   primál rendszer akkor és csak akkor oldható meg, ha a   duál rendszernek nincs   megoldása.

Alkalmazások

szerkesztés

A tétel segítségével bizonyítható például: