Farkas András (főszolgabíró)
Boldogfai Farkas András (Boldogfa, Zala vármegye, 1740. október 21. - Zalalövő, Zala vármegye, 1782. március 14.), jogász, a zalalövői járás első főszolgabírája, zalalövői földbirtokos.
boldogfai Farkas András | |
Boldogfai Farkas András főszolgabíró címeres viaszpecsétje | |
Született | 1740. október 21. Boldogfa, Zala vármegye |
Elhunyt | 1782. március 14. (41 évesen) Zalalövő, Zala vármegye |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | csányi Csánÿ Anna (1745–1800) |
Szülei | boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) barkóczi Rosty Anna (1722-1784) |
Foglalkozása | jogász, a zalalövői járás első főszolgabírája. |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családja és származása
szerkesztésAz ősrégi zalai nemesi boldogfai Farkas család sarja. Boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770), Zala megyei alispán, táblabíró, jómódú földbirtokos, és barkóczi Rosty Anna (1722-1784) elsőszülött fiúgyermeke. Az apai nagyszülei boldogfai Farkas János (†1724), Zala vármegye helyettes főszolgabírája, földbirtokos, és a sidi Sidy család sarja sidi Sidy Dorottya (1693–1775) úrnő voltak; az anyai nagyszülei barkóczi Rosty László (fl. 1710-1730) vasi főszolgabíró, földbirtokos és a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Mária (fl. 1710-1714) asszony voltak. Keresztszülei egervári Egerváry József (1704-1747) zalai alispán, és neje galánthai Bessenyei Magdolna voltak. Az anyai nagybátyja barkóczi Rosty Ferenc (1718–1790) Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, királyi tanácsos.[1] Fivérei: boldogfai Farkas János (1741-1788), Zala vármegye Ítélőszék elnöke, főjegyzője, boldogfai Farkas László (1747-1796) zalalövői alszolgabíró, boldogfai Farkas Ferenc (1742-1807) jezsuita szerzetes, veszprémi kanonok, és boldogfai Farkas József (1752-1809) piarista pap, rektor Kolozsváron volt. Sógorai csáfordi Csillagh Ádám (1739–1797), Zala vármegye főadószedője, első alügyésze, földbirtokos, akinek a neje boldogfai Farkas Anna (1746–1804) volt, valamint tubolyszeghi Tuboly László (1756–1828), főszolgabíró, táblabíró, költő, földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító, akinek a hitvese boldogfai Farkas Erzsébet (1761-1801) volt. Unokaöccse csáfordi Csillagh Lajos (1789–1860) az 1848-as szabadságharc alatt Zala vármegye első alispánja, illetve az 1848-as Zala megyei állandó bizottmány elnöke, táblabíró, földbirtokos.
Élete
szerkesztésSzalapataki Nagy Mihály (1706-1756) alispán özvegye, barkóczi Rosty Katalin (†1760) az 1760 július 14.-én kelt végrendeletében a legidősebbik unokaöccsére, boldogfai Farkas Andrásra minden zalalövői ingó és ingatlan javát hagyta.[2] Másrészt, mivel Farkas András édesanyja, Rosty Anna révén az osztopáni Perneszy család leszármazottja volt, akik Zalalövő urai voltak évszázadok során, ahogy nagynénje is, a családja örökölt egy birtokrészt a településen. Rosty Anna 1779-ben megírt végrendeletében,[3] boldogfai Farkas Andrásra hagyta az egész 97 úrbéri holdas zalalövői birtokrészt, amelyen 3 jobbágy család és 10 zsellér család lakott.[4][5]
Boldogfai Farkas András 1768. szeptember 7-től a kapornaki járás alszolgabirájaként szolgált, lakóhelye a zalalövői kúriája volt. Amikor 1777-ben létrehozták a zalalövői járást Farkas András lett az első főszolgabírája; ezt a tisztséget 1777. szeptember 9-e és 1781. szeptember 24.-e között töltötte be.[6] Mellette a majdani sógora, tubolyszeghi Tuboly László (1756-1828) alszolgabíró tevékenykedett. Az 1781-es tisztség választáskor Tuboly Lászlót, Farkas András öccse, boldogfai Farkas László (1747-1796) váltotta le alszolgabíróként; a beteg Farkas András főszolgabírói hivatalát idősebb nemesnépi Marton György (1730-1795) táblabíró, andráshidai földbirtokos vette át.
1782. március 14.-én hunyt el 41 évesen Zalalövőn.[7]
Házassága
szerkesztésFarkas András feleségül vette a Hahót-Buzád nemzetségből származó csányi Csánÿ Anna (*1745.–†Rábatótfalu, Vas vármegye, 1800. október 13.) kisasszonyt,[8] akinek a szülei csányi Csánÿ László (1704–1771), táblabíró, szolgabíró, földbirtokos és hertelendi Hertelendy Krisztina asszony voltak. Boldogfai Farkas Andrásné csányi Csánÿ Anna unokaöccse, csányi Csány László (1790–1849) politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szemere-kormányban, táblabíró, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja volt. Farkas András és Csánÿ Anna hazásságából nem maradt örökös. Boldogfai Farkas Ferencné barkóczi Rosty Anna 1779. július 11.-én Zélpusztán írta meg a végrendeletét, amelyen a saját és a férjétől származó birtokait, kúriait, hegyvámjait, szőlői, rétjei, erdőit, bútorait a két leány- és a hét fiúgyermeke közül osztotta szét. A zalalövői földbirtokot legidősebb fiára boldogfai Farkas Andrásra zalalövői főszolgabíróra hagyta.[9] Farkas András özvegyasszonya, Csánÿ Anna, a zalalövői földbirtokát elzálogosította pallini Inkey Imrének,[10] ahhoz, hogy az ő Csánÿ fivérei adóssága kifizetésére hozzájárulhasson; ezzel a zalalövői földbirtok végleg kikerült a boldogfai Farkas család kezéből. Özvegysége alatt Csánÿ Anna elköltözött Rábatótfalura fivéréhez, Csánÿ Ferenc (1745–1809) földbirtokoshoz. Hosszú több éves eredménytelen pereskedések folytak özvegy Farkas Andrásné Csánÿ Anna, majd Csánÿ rokonai és a boldogfai Farkas család örökösei, akik szerették volna visszaszerezni a családi vagyonból kikerült zalalövői birtokot, azonban minden próbálkozás hiábavaló volt.[11]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 47. kötet - 22. oldal
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iraitai. 3. doboz. 131.p
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai (Boldogfai) 4. doboz. 1800. d)
- ↑ Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. 927. o.
- ↑ Dominkovits Péter. ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1690-1790. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
- ↑ Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (262. o.)
- ↑ familysearch.org Farkas András halála - Zalalövő (In: Salomvár) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ familysearch.org Római katolikus halottak - Ivánc, Vas vm-i - (Boldogfai Farkas Andrásné) Csány Anna - Tóthfalu - 1800. okt 13.
- ↑ ZML. XIII. Farkas család (Boldogfai) iratai. 3. doboz. 1759-1799. 130-159. pallium. 29. darab.
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család (boldogfai) iraitai. 4. doboz. 180.p
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család (boldogfai) iraitai. 3. doboz. 151.p