Farkas Ferenc (gazdasági szakíró)
Alsóőri Farkas Ferenc (Bálvány-Szakállas, Komárom vármegye, 1852. május 4. – Anyala-puszta, Komárom vármegye, 1916. július 27.) hercegprímási uradalmi gazdasági intéző, gazdasági szakíró, hercegprímási uradalmi nagybérlő.[1]
alsóeőri Farkas Ferenc | |
Született | 1852. május 4. Bálvány-Szakállas, Komárom vármegye, |
Elhunyt | 1916. július 27. (64 évesen) Anyala-puszta, Komárom vármegye, |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Szlamka Anna Anasztázia (1859–1936) |
Foglalkozása | hercegprímási uradalmi gazdasági intéző, gazdasági szakíró |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családja és származása
szerkesztésAz ősrégi nemesi származású alsóőri Farkas családnak a sarja. A család ősei azokhoz a Vas vármegyei határőrökhöz tartoztak, akiket I. Károly magyar király Borostyánkő és Németújvár között telepített le; 1327. július 1-jén Óváron[2] ezeket a királyi őröket (spiculatores nostri) nemcsak a régi (IV. Béla, V. István és IV. László) királyok idejében élvezett kiváltságaikban erősítette meg Károly Róbert, hanem egyszersmind az országos nemesek közé is sorozta és részükre külön „őrnagyságot” szervezett. Ezeknek a népes királyi nemes szolgáknak az utódai 1582. február 18-án Rudolf magyar királytól még 64 határőri családdal együtt,[3] majd később 1611. február 16-án is Alsó- és Felsőőrre nyertek földbirtokadományt.[4][5] Farkas Ferenc felmenői a Vas vármegyei Kancsóc (Felsőszentbenedek) nevű településre kerültek, ahol földbirtokosok lettek és majd 1690. április 2-án nyertek címeres-levelet I. Lipót magyar királytól.[6] A Kancsócon lakó alsőeőri Farkas családnak egy másik ága Zala vármegyébe került és az "alsóőri" nemesi előnevet teljesen hanyagolva, királyi birtokadomány után (1716. március 22.) a "boldogfai" nemesi előnevet viselte; ezzel "született" a boldogfai Farkas család.[7]
Apja alsóőri Farkas József (1816–1910), hercegprímási uradalmi jószágfelügyelő,[8] anyja nemes Józsa Wargha Rozina (1825–1906) volt.[9] Az apai nagyapja alsóeőri Farkas János, aki uradalmi tiszttartó (provisor dominalis) volt Zicsen 1795 és 1802 között a Zichy családnál, majd 1807 és 1816 között Bajnán a gróf Sándor családnál, és apai nagyanyja nemes Somogyi Julianna volt. Ükapja alsóeőri Farkas Mihály 1751-ben nyert nemesi bizonyítványt Somogy vármegyében. Az anyai nagyszülei nemes Józsa-Wargha László, főszolgabíró, földbirtokos és Kelepecz Anna voltak. Az anyai nagybátyja nemes Józsa-Wargha Benedek (1807–1896), királyi tanácsos, Esztergom vármegye első alispánja, 1848—49. évi magyar országgyűlési képviselő.[10] Farkas Ferencnek a nővére alsóeőri Farkas Anna (1859-1897),[11][12][13] akinek a férje nemespanni Czobor Gyula (1841-1908), prímási uradalmi intéző;[14] Czobor Gyula és alsóeőri Farkas Anna gyermeke nemespanni Czobor Imre (1883–1959) kerületi kormánybiztos, Komárom és Esztergom vármegyék főispánja 1920-tól az újabb vármegyerendezésig. Farkas Ferenc fivére alsóeőri Farkas Géza (1870–1944), az országgyűlés Felsőházának a tagja, hercegprímási uradalom intéző, közgazdasági író, az Országos Dohánytermelő Egyesület alelnöke, földbirtokos.[15]
Élete
szerkesztésFarkas Ferenc a gimnáziumot Komáromban végezte. 1868—69-ben gazdasági gyakornok volt, azután a keszthelyi magyar királyi gazdasági felsőbb tanintézetet látogatta, honnét 1872-ben Esztergomba került írnoknak; majd három évig az esztergomi érseki uradalom igazgatósági, azután félévig a számvevőségi hivatalban működött. 1875-ben Bálvány-Szakállason, majd Csémen lett gazdasági segéd, 1877-ben pedig ismét Esztergomban uradalmi ellenőr. 1883. novembertől a komárommegyei Lándoron mint gazdasági intéző működött. Mint az esztergomi gazdasági egyesület titkára 1882-tól 1886-ig szerkesztette az általa kezdeményezett Gazdasági Értesítőt. E közlönyben több gazdasági cikket írt (1882. Az okszerű és olcsó trágyatelepek készítéséről, A birtok-minimum kérdése megyénkben, Hogyan feleltessünk, Gazdasági kiállítások és azok fontosságáról, 1883. A magyar mezőgazdasági gépgyártás haladásáról, Alakítsunk mesterséges kaszállókat és legelőket és ezáltal emeljük állattenyésztésünket sat.).[16] A Gazdasági Lapokba és a Mezőgazdasági Szemlébe több szakczikket írt.[17]
Házassága és leszármazottjai
szerkesztésSelmecbányán, 1880. augusztus 8-án feleségül vette a polgári származású Szlamka Anna Anasztázia (*Berencsfalu, 1859. április 25. –†Budapest, 1936. január 6.) kisasszonyt,[18] akinek a szülei Szlamka István, királyi albíró, jegyző és Czibuya Mária voltak. Az anyai nagyszülei Czibulya János (1816–1893) Gyerk község jegyzője, majd Ipolyságon, Pápán, majd Esztergomban adópénztárnok, és Benkovics Anna (1815–1859) voltak.[19] Szlamka Anna anyai nagybátyja Czobor László, Hont vármegye alispánja, aki magyar nemességet szerzett 1899. október 10-én Ferenc József magyar királytól és a "Czibulya" nevét hanyagolva a "Czobor" nevet vette fel. Alsóeőri Farkas Ferenc és Szlamka Anna frigyéből született:
- alsóeőri Farkas Margit Mária Antónia (Esztergom, 1881. június 3.)
- alsóeőri Farkas Erzsébet Ilona Mária (Esztergom, 1883. július 1.–†Budapest, 1964. december 12.). Férje: Köpesdy Elemér (1876.–†Budapest, 1938. május 20., miniszteri tanácsos.
- alsóeőri Farkas Ilona Anna Rozina (Sándor-puszta, Komárom, 1886. július 13.)
- dr. alsóeőri Farkas Xavér Ferenc (Sándor-puszta, Komárom, 1889. április 18., †1944. után), a Magyar Francia Biztosító R.-T. igazgatósági tagja.
- alsóeőri Farkas Anna Rozália Mária (Dunamocs, 1892. július 11.–†?).1.f.: kelenföldi Röck Béla (Budapest, 1882. szeptember 8.–1932. december 11.), gépészmérnök, a kelenföldi evang. egyházközség m. felügyelője.[20][21] 2.f.: nagykállói Kállay Tamás (Nagyhalász, 1875. január 7.–Gödöllő, 1963. január 29.), országgyűlési képviselő.[22] 3.f.: gróf hédervári Khuen-Héderváry Sándor (Hédervár, Győr vármegye, 1881. június 16. – Szentendre, 1946. október 15.) császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, hivatásos diplomata, nagybirtokos, a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-rend, illetve a Ferenc József-rend lovagkeresztje tulajdonosa.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Budapesti Hírlap, 1916. július-augusztus (36. évfolyam, 181–242. szám). 1. 1916-07-29 / 209. szám
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 6. kötet - 272a. oldal
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 6. kötet - 269 - 271. oldal
- ↑ Magyarország vármegyei és városai: Hont vármegye nemes családjai. Írta ifj. Reiszig Ede dr.
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 6. kötet - 266 - 273. oldal
- ↑ Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó (384. o.)
- ↑ MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1715. dec. 20.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - alsóeőri Farkas József
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - alsóeőri Farkas Józsefné Vargha Rozina
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Józsa Wargha Benedek
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Czibulya Gyuláné Farkas Nina
- ↑ familysearch.org Farkas Anna római katolikus keresztelői adatlapja
- ↑ Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Czobor Gyula
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Alsóeőri Farkas Géza
- ↑ Szinnyei: Magyar írók élete és munkái Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 3. kötet
- ↑ Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907)IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZETÍrók, tudósok
- ↑ familysearch.org - Szlovakia - Banská Štiavnica Prenčov - Szlamka Anna Anasztázia római katolikus keresztelője
- ↑ familysearch.org római katolikus keresztelők - Hrkovce, Krupina, Slovakia - Czibulya László keresztelője
- ↑ Az Ujság, 1910. július/2 (8. évfolyam, 168–181. szám). 3. 1910-07-24 / 175. szám
- ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - Budapest II. kerület - házasságok - Röck Béla és Farkas Anna házassága - 1910. okt 18.
- ↑ familysearch.org Budapest polgári anyakönyvek – (IV. kerület) – házasságok – Kállay Tamás és Farkas Anna