Fehér Károly (színművész)
Fehér Károly (Csernő, Trencsén megye, 1860 körül vagy 1864 – Fogaras, 1945. október)[1] színész, színigazgató.
| Fehér Károly | |
| Született | 1864 Csermő |
| Elhunyt | 1945. október (80-81 évesen) Fogaras |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása
szerkesztés1881-ben lépett fel először Grimm János társulatában. (Schwarcz[2]) Fekete Miksa nagyszebeni színtársulatában 1898-ban Sepsiszentgyörgyön,[3] 1900-ban Mezőberényben[4] és Alsó-Lendván[5] játszott.
1901-től dolgozott színigazgatóként. Társulatával 1901–02-ben Galgócon, Zsolnán, Zólyomban, 1902–03-ban Bártfán, Vágújhelyen, Siklóson, 1903–1905 között a Dunántúl déli részén, 1905-től 1909-ig Fogaras, Brassó, Háromszék, Csík és Udvarhely megyék kisebb helységeiben, 1909–1911 között Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Nagyenyeden, Fogarason, Kézdivásárhelyen szerepelt. 1905. november 15-én vonult be Sepsiszentgyörgyre társulatával, ahol több évre szóló pályázatot nyert, amit az 1911–1912-es évadig – amikor is helyette, bár az évben is pályázott,[6] a színikerület elnöksége Tompa Kálmánt kérte fel –[7] többször megerősítettek és melyben más társulatoknak is játszási lehetőséget biztosított. 1910 nyarán Kovásznán, Tusnádon, Előpatakon és Kézdivásárhelyen szerepelt társulatával, ahonnan Nagyenyedre mentek.[8][m 1] 1911 júliusában is átmentek Kovásznára.[10] Megalakulásától, az 1909–1911-es években, és a megelőző próbaévtől (1908) kezdve az erdélyrészi II. színikerület igazgatója volt.[8][11][12][13] 1912 márciusában Vulkánon állomásoztak.[14] 1911–12-ben az egész ország területére érvényes engedéllyel rendelkezett. 1912. június 1-jén vonult vissza.
Az ő rendezésében mutatták be műkedvelők Fogarason 1923. november 13-án Follinus Aurél Náni című énekes népszínművét,[15] 1925. októberben a Dolovai nábob leányát,[16] valamint 1925. november 28-án a Vén gazember című vígjátékot.[17] 1929-ben rendezte az Ábris rózsája c. színdarabot.[18] Idős korában Fogarason élt, ahol színvonalas műkedvelőket nevelt. Egész Erdély magyarsága mint a magyar művelődés lelkes apostolát ismerte. Nyolcvanöt éves korában halt meg.[1]
Neje Medgyaszay Ilona színésznő volt.[m 2]
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ 1909–1910-es évadra a következőkből állt a társulat: nők: Sugár Aranka koloratur énekesnő, Jobbay Nusi szubret, Budai Ilona szubret, Paál Erzsi énekes naiva, Arany Olga drámai és vígjátéki szende, Szathmáry Lajosné komika, Zilahiné Egyed Margit, Kulcsár Jánosné, Medgyaszay Klári, Polgári Lujza és Fodor Kató kar- és segédszínésznők; férfiak: Szathmáry Lajos apa és jellemszínész-titkár, Bogyó Zsiga rendező és komikus, Baróthy Jenő komikus, Zilahy János bonviván, Csáky Antal tenorista, Bónyi József baritonista, Demeter Sándor siheder, Kulcsár János, Matányi Antal, Galesta Ferenc, Kaproncay Gyula, Tihanyi Oszkár kar- és segédszínészek; Négyessy Mátyás sugó; hét tagú zenekar. Az évad állomáshelyei ezek voltak: szeptember Nagyenyed, október Erzsébetváros, november Sepsiszentgyörgy, december Fogaras, január-február Csíkszereda, 22-ig; március Kézdivásárhely, április Gyergyószentmiklós.[9]
- ↑ Medgyaszay Ilona (Izsák, 1862. jún 12.[19] – Bp., Józsefváros, 1904. dec. 19.)[20] a Vasárnapi Ujság visszaemlékezése szerint fiatalon a vidéki első színpadok egyik kedvelt énekes művésznője volt, ill. a kolozsvári, debreceni színházak tagja. Megyaszai Dániel és Tarcali Klára leányaként született. 1877-ben, Fáy János színigazgatónál lépett a színi pályára. Súlyos betegen vitték föl Budapestre kórházba, ahol idült veselob következtében meghalt. Az Üllői úti Klinika halottasházából temették el.[21][22]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Népi Egység, 1945. november 1., 4. old.
- ↑ Fekete Schwarcz Miksa. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 17. o.
- ↑ Vidéki színházak (8. old.), Budapesti Napló 3. évfolyam 192. szám - 1898. július 13 (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Színészek Serényben (4. old.), Békésmegyei hírlap 2. évf. 23. szám, Gyula, epa.oszk.hu - 1900. június 9.
- ↑ Színészet-Alsó-Lendván (2. old.), Alsó-lendvai híradó 5. évfolyam 52. szám, epa.oszk.hu - 1900 december 30.
- ↑ Józsa Géza: Az erdélyrészi második színikerület elnökségének hivatalos közleményei (3. old.) Csíki lapok 23. évf. 7. sz., epa.oszk.hu - 1911. február 15.
- ↑ Kállay Ubul: Az erdélyrészi második színikerület elnökségének hivatalos közleményei. A színikerület választmányának elnöke (2. old.), Csíki lapok 23. évf. 24. sz., epa.oszk.hu - 1911. június 14.
- ↑ a b Fehér Károly Kovásznán (2. old.), Csíki lapok 22. évf. 27. sz., epa.oszk.hu - 1910. július 6.
- ↑ Színikerületi választmányi ülés (1. old.), Csíki lapok 21. évf. 31. sz., epa.oszk.hu - 1909. július 28.
- ↑ Salamon Sándor: Színjátszás Sepsiszentgyörgyön a 20. század elején 1900-1913 (547-570. old.), Aluta3. évf. - 1971.
- ↑ Erdélyrészí II, színikerüle (2-3. old.), Székelység 4. évf. 35. sz., epa.oszk.hu - 1908. augusztus 29.
- ↑ Színikerületi gyűlés (1. old.), Csíki lapok 21. évf. 9. sz., epa.oszk.hu - 1909. február 24.
- ↑ Északnyugati szinikerület, Pesti Hírlap 33. évfolyam 66. szám - 1911. március 18. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Színtársulatok állomáshelyei, Az Ujság 10. évfolyam, 69. szám - 1912. március 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Brassói Lapok, 1923. február 10., 6. old.
- ↑ Brassói Lapok, 1925. október 30., 6. old.
- ↑ Brassói Lapok, 1925. december 3., 7. old.
- ↑ Tolnai Világlapja, 1929. április 24., 64. old.
- ↑ Izsáki ref. keresztelési anyakönyv, 1862. év.
- ↑ Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 3842/1904. folyószám.
- ↑ Vasárnapi Ujság 51. évf. 52. sz., epa.oszk.hu - 1904. deczember 25.
- ↑ Pesti Napló 55. évfolyam 351. szám - 1904. december 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. II. köt., 9. old.