Fehérlábú egér

Fehérlábú egér
	Éjszaka keresi a táplálékát
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Egéralkatúak (Myomorpha);
Öregcsalád:	Muroidea;
Család:	Hörcsögfélék (Cricetidae);
Alcsalád:	Neotominae;
Nemzetség:	Reithrodontomyini;
Nem:	Peromyscus; Gloger, 1841
Faj:	P. leucopus;
Tudományos név
	Peromyscus leucopus; Rafinesque, 1818
Szinonimák
	Peromyscus affinis (J. A. Allen, 1891); Peromyscus ammodytes Bangs, 1905; Peromyscus arboreus Gloger, 1841; Peromyscus aridulus Osgood, 1909; Peromyscus arizonae (J. A. Allen, 1894); Peromyscus brevicaudus Davis, 1939; Peromyscus campestris (Le Conte, 1853); Peromyscus canus Mearns, 1896; Peromyscus castaneus Osgood, 1904; Peromyscus caudatus Smith, 1939; Peromyscus cozulmelae Merriam, 1901; Peromyscus easti Paradiso, 1960; Peromyscus emmonsi (DeKay, 1840); Peromyscus flaccidus J. A. Allen, 1903; Peromyscus fuscus Bangs, 1905; Peromyscus incensus Goldman, 1942; Peromyscus lachiguiriensis Goodwin, 1956; Peromyscus mearnsii (J. A. Allen, 1891); Peromyscus mesomelas Osgood, 1904; Peromyscus michiganensis (Audubon & Bachman, 1842); Peromyscus minnesotae Mearns, 1901; Peromyscus musculoides Merriam, 1898; Peromyscus myoides (Gapper, 1830); Peromyscus noveboracensis J. B. Fischer, 1829; Peromyscus ochraceus Osgood, 1909; Peromyscus texanus (Woodhouse, 1853); Peromyscus tornillo Mearns, 1896;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fehérlábú egér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérlábú egér témájú médiaállományokat és Fehérlábú egér témájú kategóriát.

A fehérlábú egér vagy fehérlábú pocok (Peromyscus leucopus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a Neotominae alcsaládjába tartozó faj.

Az állat a Peromyscus nem típusfaja.

Rendszerezés

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a hörcsögfélék családjának Neotominae alcsaládjába sorolják.^[1]

Előfordulása

Észak-Amerikában őshonos, Ontario, Québec, Labrador-félsziget területein, a tengerparti tartományokban (kivéve Új-Fundland szigete), az USA délnyugati területein, a Yucatán-félszigeten, valamint Mexikó területén. Texasban erdei egérnek is hívják.

Megjelenése

Felnőttek testhossza (farok nélkül) eléri a 9–10 cm-t, a farka 6,3-9,7 cm körüli. A fiatal felnőtt súlya 20-30 gramm. A maximális élettartama 96 hónap, de az átlagos várható élettartam 45,5 hónap. A nőstények átlagosan 45,5, míg a hímek 47,5 hónapot élnek.^[2]

Életmódja

Zárkózott, éjszakai életet élő állat. A nap folyamán saját maga által épített fészkében nyugszik. A fészket, amely melegen tartja, száraz helyre építi, így például például faodúba vagy elhagyott madárfészekbe. Ez a faj területfoglaló, de egymás területei fedhetik egymást.

Ezek a rágcsálók mindenevők, és az étrendjük összetétele aszerint változik, hogy milyen az élőhely adottsága, mely növénynek van szezonja és milyen az időjárás. Az étrendjük magokból, bogyókból, diófélékből, rovarokból és gombákból áll. Nem alszanak téli álmot, de ősszel táplálékot halmoznak fel.

Nagyon hasonlít a Peromyscus maniculatus-hoz, azaz az őzegérhez. Ugyanúgy mint az őzegér, a fehérlábú egér is hordozója lehet a végzetes hantavírusoknak, amelyek súlyosan megbetegíthetik az embert is.^[3]

A Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi nevű baktérium közti gazdája is egyben.^[4]

Szaporodása

Az északi területeken a szaporodási ciklusa márciustól októberig tart, a déli területeken viszont egész évben szaporodik. A nőstény egy éven belül több almot is vethet. Körülbelül 22 - 28 napos vemhesség után a nőstény 2-9 (átlagosan öt) szopós egeret hoz a világra. 12 napon belül nyitják ki a szemüket, és három-négy hét után kerül sor az elválasztásra. 44 nap után válnak nemileg éretté.

Nőstény szoptatás közben

Rokon fajai

Peromyscus maniculatus - őzegér
Peromyscus gossypinus - gyapotegér
Peromyscus gossypinus restrictus - Chadwick-parti gyapotegér

Jegyzetek

↑ Bucknell.edu besorolása. [2010. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
↑ Mammalian models for research on aging (1981) ISBN 9780309030946
↑ RR5109-Front Cover-Hantavirus.p65
↑ Donahue JG, Piesman J, Spielman A (1987. January). „Reservoir competence of white-footed mice for Lyme disease spirochetes”. Am. J. Trop. Med. Hyg. 36 (1), 92–6. o. PMID 3812887.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.), szerint az egérfélék családjába tartozik.
Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint az egérfélék családjába tartozik. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
Ncbi.nlm.nih.gov besorolása szerint a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozik
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a White-footed Mouse című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

North American Mammals: Peromyscus leucopus [1]
Képek az interneten a fajról

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[BTO-1] Bucknell.edu besorolása. [2010. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)

[2] Mammalian models for research on aging (1981) ISBN 9780309030946

[3] RR5109-Front Cover-Hantavirus.p65

[pmid3812887-4] Donahue JG, Piesman J, Spielman A (1987. January). „Reservoir competence of white-footed mice for Lyme disease spirochetes”. Am. J. Trop. Med. Hyg. 36 (1), 92–6. o. PMID 3812887.

[1]

[2]

[3]

[4]