Wikipédia

Fekete-Győr András (politikus)

magyar jogász, politikus, a Momentum Mozgalom volt elnöke
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 25.
Ez a szócikk a jogászról, politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete-Győr András (egyértelműsítő lap).

Fekete-Győr András (Budapest, 1989. április 13. –) magyar jogász, politikus, országgyűlési képviselő, 2016 és 2021 között a Momentum Mozgalom elnöke,[1] a rendszerváltás utáni első országgyűlési képviselő, akit egy demonstráción elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, és ezzel méltatlanná vált az országgyűlési képviselőségre.

Fekete-Győr András
Született1989. április 13. (35 éves)
Budapest
Nemeférfi
Állampolgárságamagyar
SzüleiFekete-Győr András
Foglalkozása
Tisztségeelnök (2016-2021 Momentum Mozgalom)
országgyűlési képviselő (2022-2024 Momentum Mozgalom)
Iskolái
A Momentum Mozgalom elnöke
Hivatali idő
2017. március 4. – 2021. október 10.
Elődnem volt
UtódOrosz Anna
Politikai pályafutása
Párt
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete-Győr András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Származása

szerkesztés

Anyai dédapja Kuncz Ödön nemzetközi hirű jogászprofesszor volt, a kereskedelmi jog megalkotója. Anyai nagyapja Kuncz József ügyvéd, aki 1956-ban az MNB forradalmi csoportjának egyik vezetője volt. Ezért '56 leverése után állásából és az ügyvédi kamarából eltávolították. Az 1960-as években rehabilitálták. A Kuncz család erdélyi származású. Apai nagyapja Fekete-Győr Endre agrármérnök, 1969–1981 között Heves megye tanácselnöke volt.[2] Édesapja Fekete-Győr András, 1993-tól az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezetőigazgató-helyettese, 2010-től 2018-ig ügyvezető igazgatója volt.[3][4][5] Édesanyja Kuncz Magdolna, külkereskedő.

Tanulmányai

szerkesztés

Solymáron járt magyar–német két tannyelvű általános iskolába. 2008-ban érettségizett a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban.[4]

2013-ban a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodánál volt gyakornok néhány hónapon át, majd 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál (ICC) volt szakmai gyakorlaton.[4][6]

2015-ben végzett jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi tanulmányai közben Erasmus-ösztöndíjjal két szemeszteren át tanult a Heidelbergi Egyetem jogi karán.[4][6]

2015-ben Budapesten négy hónapig a General Electricnél dolgozott követelésrendezőként.[4][6]

2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen politikatudományt hallgatott egy német nemzetközi parlamenti ösztöndíj keretében.[6]

Politikai karrierje

szerkesztés

2014. január 15-én Párizsban elhatározta, hogy visszatér Magyarországra, és mert szerinte nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon, létrehoz egy új generációs politikai közösséget, majd azt követően egy új magyarországi pártot,[7] ami – az Index újságírójának megfogalmazása szerint – „a vállalhatatlan kormánnyal és a vállalhatatlan ellenzékkel szemben is alternatívát nyújt”.

2014–15-ben elsősorban a politikai közösség szervezésén, másokkal együtt a közösségi hálózat kialakításán dolgozott. Előadásokat, nyári táborokat szerveztek, majd 2015 végén eldöntötték, hogy egyesületté alakulnak.

2015–16-ban Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot, majd elnyert egy Bundestag-ösztöndíjat Berlinbe. Hans-Peter Friedrich irodájában volt gyakornok.[4]

2016 nyarán tért vissza Berlinből, ekkor a Momentum Mozgalom elnökévé választották.[4] Ebben a tisztségében a 2017. március 4-én tartott tisztújító közgyűlés újabb egy évre megerősítette. Az addig egyesületi formában működő mozgalom párttá alakult és az ő elnöksége alatt vett részt a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon, amelyen azonban a Momentum nem szerzett egyetlen mandátumot sem.

A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon a párt országos listájának 1. helyén szerepelt,[8] valamint a Budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselőjelöltjeként is indult a választásokon.[9]

2018-ban szerepelt az amerikai Forbes magazin 30-as listáján, azok között a 30 év alatti politikusok között, akik a legnagyobb hatással vannak Európa politikájára és közéletére,[10] majd márciusban a Euronews válogatta be „Az év európai embere” díj jelöltjei közé (a díjat végül nem ő kapta).[11] 2018 őszén megkapta az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership program ösztöndíját.[12]

2021. február 21-én bejelentették, hogy a Momentum miniszterelnökjelöltje lesz az ellenzéki előválasztáson.[13]

Miután az ellenzéki előválasztás első fordulójában az utolsó helyen végzett, 2021. október 10-én a Momentum küldöttgyűlése közel kétharmados arányban leszavazta, és ekkor lemondott az elnöki pozícióról.[14]

A 2022-es országgyűlési választáson országos listáról szerzett mandátumot.

Büntetőügye

szerkesztés

2018 decemberében egy tüntetés alkalmával füstgyertyát dobott a rendőrök felé,[15][16] amiről később azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg. Egyes források ezt félreértelmezve „füstgránátról“ kezdtek hírt adni.[17][18] 2019. április 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közölte, hogy az ügyhöz kapcsolódóan hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Fekete-Győr Andrást.[19] 2024. október 17-én a Fővárosi Ítélőtábla harmadfokon jogerősen 1 év börtönbüntetésre ítélte, amit 2 évre felfüggesztett. Fekete-Győr ezzel az első olyan országgyűlési képviselővé vált a rendszerváltás óta, akit bűntett miatt ítéltek el (véleménye szerint koncepciós perben) a hivatali ideje alatt, ami a képviselői tisztségének további gyakorlásával összeférhetetlen.[20] Bár Fekete-Győr úgy nyilatkozott, hogy nem várja meg a parlament ún. méltatlansági összeférhetetlenségi eljárását, és inkább önként lemond, végül mégis a parlament mondta ki a méltatlanságát. Mandátuma ezáltal szűnt meg.[21][22]

Magánélete

szerkesztés

Házas, feleségével, Ágival két gyermeket nevelnek. Mozaikcsaládban él, Álmos nevű közös gyermekük mellett felesége előző kapcsolatából származó Leó nevű gyermekét is közösen nevelik.[23]

Konfliktusa a sajtóval

szerkesztés

2017. májusban az Origo.hu cikkeket közölt, melyben a Momentum tagjait és akcióit elemezte.[24] [25] A cikkeket lejáratónak és hazugsággal telinek[26] tartva Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába, ott felvételeket készített, és tett később közzé.[27][28] A Momentum közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat, és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.”[29] A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.”[30] Az Origo feljelentést tett az ügyben, mert megdöbbentőnek tartották, „hogy egy magát komolynak mondó párt elnöke olyan jogsértésre vetemedik, hogy engedély nélkül betör egy magántulajdonban lévő épületbe.”[31]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Tóth Richi: Párttá alakul a Momentum, Fekete-Győr az új elnök. 24.hu, 2017. március 5. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  2. ↑ Szentesi Zöldi László: Egy bukás anatómiája. Demokrata, 2017. március 19. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  3. ↑ MTI: Kinevezték az OBA új ügyvezető igazgatóját. hvg.hu, 2010. augusztus 13. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  4. ↑ a b c d e f g Joób Sándor: Egy magyar fiatal, akitől megijedt az egész Orbán-kormány. Index.hu, 2017. február 23. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  5. ↑ Brückner Gergely: Fekete-Győr András, a momentumos politikus édesapja távozik az OBA éléről. Index.hu, 2018. január 9. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  6. ↑ a b c d András Fekete-Győr. LinkedIn. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
  7. ↑ Párttá alakult a Momentum. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
  8. ↑ Nincs miniszterelnök-jelöltje a Momentumnak. Mandiner, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  9. ↑ Jelöltjeink. Momentum Mozgalom. [2019. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  10. ↑ A Momentum elnöke Európa 30 legbefolyásosabb fiatalja között
  11. ↑ Fekete-Győr András az Év európai embere lehet. hvg.hu, 2018. március 19. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
  12. ↑ Amerikába utazik tanulni Fekete-Győr András és Szél Bernadett. A két politikus az amerikai külügyminisztérium ösztöndíjasa lett. [2018. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
  13. ↑ Nótin, Tamás: Fekete-Győr András elindul a miniszterelnök-jelöltségért az előválasztáson (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 21. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  14. ↑ Lemondott Fekete-Győr András, miután megvonta tőle a bizalmat a Momentum (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. október 10. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  15. ↑ Jasku, Péter: Újabb gyanúsított a Momentum Mozgalomnál (magyar nyelven). Ügyészség, 2019. április 29. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  16. ↑ Fekete-Győr András: Orbán fél a fiataloktól, ezért akar engem bilincsben látni (videó) (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  17. ↑ Fekete-Győr is füstgránátot dobott a rendőrökre. ATV. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  18. ↑ Füstgránátot dobott a rendőrökre a Momentum elnöke (magyar nyelven). Mandiner, 2018. december 13. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  19. ↑ Márk, Herczeg: Meggyanúsította az ügyészség Fekete-Győr Andrást. 444, 2019. április 3. (Hozzáférés: 2019. április 4.)
  20. ↑ Jogerősen elítélték Fekete-Győr Andrást hivatalos személy elleni erőszak miatt (magyar nyelven). telex, 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  21. ↑ Cseh Katalinnak adja mandátumát Fekete-Győr András (magyar nyelven). telex, 2024. október 17. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  22. ↑ https://telex.hu/belfold/2024/11/25/fekete-gyor-andras-momentum-osszeferhetetlenseg-parlamenti-kepviselo
  23. ↑ https://www.blikk.hu/karacsony/unnepi-tippek/fekete-gyor-andras-interju-karacsony-csalad-vallomas-maganelet/vd8h3bf
  24. ↑ Soros György kottájából játszik a Momentum Mozgalom (magyar nyelven). ORIGO, 2017. május 16. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
  25. ↑ Milliókat tettek zsebre a Momentum főnökei (magyar nyelven). ORIGO, 2017. május 18. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  26. ↑ Momentum Mozgalom Facebook profil: Propagandistáknál jártunk, hátha van még lelkiismeretük. 2017 május 18.
  27. ↑ Momentumosok látogatták meg az Origo újságíróját
  28. ↑ Betört az Origóhoz a Momentum Mozgalom (magyar nyelven). ORIGO, 2017. május 18. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  29. ↑ Miklósi, Gábor: A Momentum eddigi legrosszabb húzása volt a látogatás az Origóban (magyar nyelven). index.hu, 2017. május 18. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  30. ↑ Az Origo székhelye magánterület – TASZ nyilatkozat
  31. ↑ Betört az Origóhoz Fekete-Győr (magyar nyelven). Magyar Idők. (Hozzáférés: 2024. október 22.)

Források

szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Fekete-Győr_András_(politikus)&oldid=27633459”