Feketeszárú cseresznye

A Feketeszárú cseresznye Hunyady Sándor 1930-ban írt drámája.

Feketeszárú cseresznye
Az első kiadás
Adatok
Szerző	Hunyady Sándor
Műfaj	dráma
Eredeti nyelv	magyar
Szereplők	Veliszavijevics Dusán Irina, a felesége Milica, Dusán testvére Danica, Milica leánya Balázsházy főhadnagy Jankovics hadnagy Csaholyi hadnagy A főbíró
Cselekmény helyszíne	Egy bácskai falu
Cselekmény ideje	1918 majd 1920
Premier dátuma	1930. november 6.
Premier helye	Vígszínház, Budapest

Az 1930 novemberében bemutatott Feketeszárú cseresznye hozta meg Hunyady számára az igazi sikert és tette elismert és ünnepelt drámaíróvá. A Vígszínház szakított íratlan szabályaival: húsz év után először nyitotta ki szerző előtt vasfüggönyét, hogy az fogadhassa a publikum szűnni nem akaró tapsát, és a szokással ellentétben átvitte a darabot a következő évadra, majd a századik előadás után csak Hegedűs Gyula halála miatt vette le műsoráról. A nagy siker minden bizonnyal a fájdalmasan aktuális téma érzékeny megformálásának volt köszönhető. Hunyady a Trianon-problematikát, a történelem eseményeit jól játszatja egybe a szereplők egyéni sorsával. Nemcsak a központi háromszög-történet árnyalja azonban a politikai problémát, de Hunyady a szereplők életének több színterén igyekszik megmutatni a körülmények deformálta emberi magatartásokat.

Cselekménye

Alább a cselekmény részletei következnek!

Irina és Dusán, a szerb házaspár az ablaka alatti szerenádra ébred: a falujukban állomásozó magyar katonák jöttek búcsúzni, indulniuk kell a frontra. Az álmából felriasztott családnál nagy mulatozás kerekedik: a huszárok a csinos háziasszonyoknak udvarolnak, bár többükben felsejlik, hogy esetleg soha nem fognak visszatérni. A magyar főbíró titokban figyelmezteti Dusánt: egyik cselédje feljelentette a magyar elöljáróságnál, hogy Szerbiáért imádkozik. Dusán nem tagadja: szerb a vére, de semmi ellenszenvet nem érez a magyarok iránt, sőt, a főbírót mostantól a legigazabb barátjának tartja. Valójában a csendes magyar férfi Dusán legnagyobb ellenfele: amikor duhaj szórakozás elől a kertbe menekülve kettesben marad Irinával, virágnyelven szerelmet vall az asszonynak. Irina viszonozza a főbíró érzelmeit, olyan tüzet érez a férfi iránt, amit férje iránt sohasem, de szintén virágnyelven visszautasítja a közeledést, nem fogja elhagyni soha a férjét, ezért kéri a főbírót, ne is mutassa ki érzéseit.

Két év telik el, s a politikai helyzet gyökeresen megváltozik: létrejön Szerbia, s most az üldözöttekből lesznek üldözők. A főbírónak is át kell adnia hivatalát, s ez olyan, mintha legközelebbi rokonát ölnék meg. Számára a falu vezetése sohasem nemzetiségi kérdés volt, hanem legbensőbb szívügye, s most ezt veszik el tőle. Mivel Dusán egyik húga eljegyzését tartja, előbb Irina, majd Dusán érkezik a feldúlt főbíróhoz, legjobb családi barátjukhoz. Irina múlhatatlan szerelmet érez a főbíró iránt, s az végre nyíltan megvallja érzelmeit az asszonynak. A férj megérkezésével azonban vége szakad keserű, reménytelen szerelmi kettősüknek, s Irina immár Dusán feleségeként győzködi a főbírót, maradjon. Dusán akár saját házába is befogadná a férfit, de az hajthatatlan. A szerb férfi megérez valamit a főbíró és felesége közti villamosságból, s gyanút fog, de nem akar semmi rosszat feltételezni barátjáról.

Az eljegyzési lakoma közben Dusán véletlenül megtudja, hogy a főbírónál házkutatást akarnak tartani, ezért azonnal befogat, hogy figyelmeztesse barátját, ahogy annak idején az tette. Irina túlzó hálával árasztja el férjét, mire az nem bír tovább féltékenységével, kifogat a kocsiból, hajlandó lenni veszni hagyni barátját szörnyű gyanúja miatt. Bár vallomásokon kívül nem esett egyéb Irina és a főbíró között, az asszony nem tudja tovább elfojtani szerelmes aggódását és lóhalálában a férfi figyelmeztetésére siet. A főbírót végül mégsem ő, hanem Dusán menti meg: bár feleségét és barátját immár egyértelmű helyzetben találja, mégis erélyesen elküldi a szerb hivatali embereket. Irina szerelmével, a főbíróval fogja folytatni életét. De hogy boldogságra találhatnak-e bármelyikük országában, kérdés marad.

Előadástörténet

A darab ősbemutatója a Vígszínházban volt 1930. november 6-án, Hegedűs Tibor rendezésében, Vörös Pál díszleteivel.

Az eredeti szereposztás:

• Veliszlievics Dusán: Hegedűs Gyula
• Irina, a felesége: Gombaszögi Frida
• Milica, Dusán testvére: Gazsi Mariska
• Danica, Milica leánya: Eőry Erzsi
• Balázsházy főhadnagy: Hajmássy Miklós
• Jankovics hadnagy: Rajnay Gábor
• Csaholyi hadnagy: Jávor Pál
• A főbíró: Törzs Jenő

Az ősbemutatót követően vidéken, a Szegedi Városi Színházban mutatták be a darabor 1931. április 15-én, Nagy György rendezésében. Még ezen év október 9-én Kolozsvárott is bemutatták.

A háború után 1946-ban Kaposvárott került bemutatásra a mű december 11-én, Deák Lőrinc rendezésében, és főszereplésével, a további főbb szerepeket D. Paxy Teri (Irina), Unger Rudolf (főbíró), Cziráky Júlia (Milica) és Sárosi Rózsa (Danica) alakították.

1969-ben a Szegedi Nemzeti Színházban debütált a darab október 12-én, Lendvay Ferenc rendezésében, Bicskey Károly (Dusán), Fogarassy Mária (Irina), Nagy Attila (főbíró), Barta Mária (Milica) és Liska Zsuzsa (Danica) főszereplésével.

A kecskeméti Katona József Színház 1980. december 19-én mutatta be a művet. Az előadást Tömöry Péter rendezte, a főbb szerepeket Fekete Tibor (Dusán), Andresz Kati (Irina), Vitéz László (főbíró), Réti Erika (Milica) és Szennyai Mária (Danica) alakították.

1994. október 14-én ismét a kecskeméti színházban volt látható a darab, Illés István rendezésében, Vitéz László (Dusán), Fehér Ildikó (Irina), Zubornyák Zoltán (főbíró), Nyakó Júlia (Milica) és Mérai Katalin (Danica) játszották a főbb szerepeket.

A vidéki bemutatók után ismét a fővárosban került bemutatásra a darab a Budapesti Kamaraszínházban. Az előadást Balázs Péter rendezte, a főbb szerepeket Nemcsák Károly (Dusán), Pápai Erika (Irina), Mihályi Győző (főbíró), Szilágyi Zsuzsa (Milica) és Németh Borbála (Danica) alakították. Az előadást a televízió is közvetítette.

Az ezredfordulót követően 2008. február 15-én a szolnoki Szigligeti Színház mutatta be a színművet. A rendezői székben ismét Balázs Péter ült a fontosabb szerepekben pedig Jászai László, ifj. (Dusán), Radó Denise (Irina), Kautzky Armand (főbíró), Gombos Judit (Milica) és Sárvári Diána (Danica) voltak láthatóak.

2012-ben a József Attila Színházban Kerényi Imre rendezésében mutatták be a darabot, Nemcsák Károly (Dusán), Pikali Gerda (Irina), Zöld Csaba (Péterffy Géza főszolgabíró) Kocsis Judit (Milica) és Pataki Szilvia (Danica) főszereplésével. Az előadást a televízió is közvetítette.

A Miskolci Nemzeti Színház 2019. október 19-én mutatta be Hunyady darabját Szőcs Artur rendezésében. A főbb szerepeket Lajos András (Dusán), Czvikker Lilla (Irina), Bodoky Márk (Péterházy Géza), Szirbik Bernadett (Milica) és Horváth Alexandra (Danica) alakították. Az előadás nagy kritikai és közönségsikert aratott és beválogatták a XX. Pécsi Országos Színházi Találkozóra.