Felső-Magyarországi Fejedelemség

korábbi vazallus állama az Oszmán Birodalomnak
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 8.

A Felső-Magyarországi Fejedelemség[1] egy, a középkori Magyar Királyság területén a 17. században fennállt oszmán vazallus állam volt, amelyet Thököly Imre fejedelem irányított.

Felső-Magyarországi Fejedelemség
Az Oszmán Birodalom vazallus állama
Orta Macar
16821685
Thököly Imre címere
Thököly Imre címere
Thököly Imre zászlaja
Thököly Imre zászlaja
Közép-Európa 1683-ban
Közép-Európa 1683-ban
Általános adatok
Fővárosa Kassa
TerületA Magyar Királyság északi része
(Felvidék)
ismeretlen km²
Hivatalos nyelvekmagyar
latin
Beszélt nyelvekmagyar
latin
német
Vallásrómai katolikus
Államvalláskereszténység
TörténelemMegalakulás:
1682. november 19.

A kahlenbergi csata
1683. szeptember 12.

Megszűnés:
1685. október 15.
Kormányzat
ÁllamformaMonarchia
Uralkodó
Thököly Imre fejedelem
Dinasztia Thököly-ház
ÁllamfőFejedelem
ElődállamUtódállam
 A Magyar Királyság a kora újkorbanA Magyar Királyság a kora újkorban 

Az 1664-es vasvári béke után a magyarság Habsburg-dinasztia iránti hűsége hanyatlásnak indult. A magyar nemesség elégedetlen volt amiatt, hogy I. Lipót császár nem volt hajlandó kamatoztatni a szentgotthárdi csatában aratott győzelmet, hogy minél több magyar földet szabadítson fel az oszmánok alól, és az ezt követő birodalmi kormányzást a magyarok érdekeivel ellentétesnek tekintették. 1671-ben a lázadást sikeresen meghiúsították. Egy évvel később azonban Teleki Mihály sikeresebb lázadást vezetett. 1673-ban a császár Johann Caspar von Ampringen teuton nagymestert nevezte ki a királyi Magyarország kormányzójává, kiváltva a hűtlen nemesek és protestánsok kemény fellépését, ami tovább fokozta a magyar nemesség haragját a Habsburgokkal szemben. 1680-ban Thököly Imre a lázadás vezéralakja lett, amelyet az oszmán állam és az Erdélyi Fejedelemség kezdett támogatni és fenntartani.[2][3]

Alapítás és történelem

szerkesztés

A fejedelemséget 1682. november 19-én hozták létre.[4] A fejedelemség vezetői beleegyeztek, hogy évente 20 000 aranyat fizetnek az oszmánoknak hadi támogatásért cserébe a Habsburgokkal szemben.[5] 1685-ben Thököly vereséget szenvedett Eperjesen, a törökök pedig Lipót császárral folytatott korábbi tárgyalásai miatt bebörtönözték, így birodalma megszűnt.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Principality of Upper Hungary című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés