Felső-Magyarországi Fejedelemség

	Felső-Magyarországi Fejedelemség
	Az Oszmán Birodalom vazallus állama;
	Orta Macar 1682 – 1685
; Thököly Imre címere	; Thököly Imre zászlaja
	Közép-Európa 1683-ban
	Általános adatok
Fővárosa	Kassa
Terület	A Magyar Királyság északi része; (Felvidék); ismeretlen km²
Hivatalos nyelvek	magyar; latin
Beszélt nyelvek	magyar; latin; német
Vallás	római katolikus
Államvallás	kereszténység
Történelem	Megalakulás:; 1682. november 19.; ; A kahlenbergi csata; 1683. szeptember 12.; ; Megszűnés:; 1685. október 15.
	Kormányzat
Államforma	Monarchia
Uralkodó	Thököly Imre fejedelem
Dinasztia	Thököly-ház
Államfő	Fejedelem
Elődállam	Utódállam
←	→

A Felső-Magyarországi Fejedelemség^[1] egy, a középkori Magyar Királyság területén a 17. században fennállt oszmán vazallus állam volt, amelyet Thököly Imre fejedelem irányított.

Háttere

Az 1664-es vasvári béke után a magyarság Habsburg-dinasztia iránti hűsége hanyatlásnak indult. A magyar nemesség elégedetlen volt amiatt, hogy I. Lipót császár nem volt hajlandó kamatoztatni a szentgotthárdi csatában aratott győzelmet, hogy minél több magyar földet szabadítson fel az oszmánok alól, és az ezt követő birodalmi kormányzást a magyarok érdekeivel ellentétesnek tekintették. 1671-ben a lázadást sikeresen meghiúsították. Egy évvel később azonban Teleki Mihály sikeresebb lázadást vezetett. 1673-ban a császár Johann Caspar von Ampringen teuton nagymestert nevezte ki a királyi Magyarország kormányzójává, kiváltva a hűtlen nemesek és protestánsok kemény fellépését, ami tovább fokozta a magyar nemesség haragját a Habsburgokkal szemben. 1680-ban Thököly Imre a lázadás vezéralakja lett, amelyet az oszmán állam és az Erdélyi Fejedelemség kezdett támogatni és fenntartani.^[2]^[3]

Alapítás és történelem

A fejedelemséget 1682. november 19-én hozták létre.^[4] A fejedelemség vezetői beleegyeztek, hogy évente 20 000 aranyat fizetnek az oszmánoknak hadi támogatásért cserébe a Habsburgokkal szemben.^[5] 1685-ben Thököly vereséget szenvedett Eperjesen, a törökök pedig Lipót császárral folytatott korábbi tárgyalásai miatt bebörtönözték, így birodalma megszűnt.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Principality of Upper Hungary című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Hadtörténelmi közlemények, Volume 118, Issues 3-4, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2005, p. 409
↑ Balázs Trencsényi. Whose Love of Which Country?: Composite States, National Histories and Patriotic Discourses in Early Modern East Central Europe. BRILL, 547. o. (2010). ISBN 978-90-04-18262-2
↑ István Keul. Early Modern Religious Communities in East-Central Europe: Ethnic Diversity, Denominational Plurality, and Corporative Politics in the Principality of Transylvania (1526-1691). BRILL, 219. o. (2009). ISBN 978-90-04-17652-2
↑ J. János Varga, A fogyó félhold árnyékában, Gondolat, Budapest, 1986, p. 31
↑ Kereszt és félhold. mek.oszk.hu

Kapcsolódó szócikk

Keleti-Magyar Királyság

[1] Hadtörténelmi közlemények, Volume 118, Issues 3-4, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2005, p. 409

[TrencsényiZászkaliczky2010-2] Balázs Trencsényi. Whose Love of Which Country?: Composite States, National Histories and Patriotic Discourses in Early Modern East Central Europe. BRILL, 547. o. (2010). ISBN 978-90-04-18262-2

[Keul2009-3] István Keul. Early Modern Religious Communities in East-Central Europe: Ethnic Diversity, Denominational Plurality, and Corporative Politics in the Principality of Transylvania (1526-1691). BRILL, 219. o. (2009). ISBN 978-90-04-17652-2

[4] J. János Varga, A fogyó félhold árnyékában, Gondolat, Budapest, 1986, p. 31

[5] Kereszt és félhold. mek.oszk.hu

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]