Wikipédia

Ferenczi Sándor (pszichoanalitikus)

(1873–1933) magyar orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, pszichoterapeuta, ideggyógyász, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 8.
Ez a szócikk az orvosról, pszichoanalitikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Ferenczi Sándor (egyértelműsítő lap).

Ferenczi Sándor, született Fraenkel Sándor[1] (Miskolc, 1873. július 7. – Budapest, 1933. május 22.[2]) orvos, pszichoanalitikus, a budapesti pszichoanalitikus iskola megteremtője.

Ferenczi Sándor
Életrajzi adatok
Született1873. július 7.
Miskolc
Elhunyt1933. május 22. (59 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti izraelita temető
Születési neveFraenkel Sándor
Ismeretes mint
  • pszichoanalitikus
  • neurológus
SzüleiFerenczi Bernát
IskoláiBécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterületpszichoanalízis
Munkahelyek
Más munkahelyekMagyar Pszichoanalitikus Egyesület
Hatással voltak ráSigmund Freud
Hatással voltBálint Mihály, Bálint Alice, Hermann Imre, Sigmund Freud
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczi Sándor témájú médiaállományokat.

Munkássága

szerkesztés

Sigmund Freud egyik legközelebbi munkatársa és barátja volt. Lényeges szerepet játszott a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom megszervezésében. Élete utolsó éveiben gondolatait a napi terápiás tapasztalatokról a Klinikai naplóban örökítette meg. Megfigyelései, kísérletező hozzáállása a modern pszichoterápia előfutárává tette, gondolatai progresszív irányba mozdították el a kor pszichoanalitikus elméleteit, így rámutatott arra, hogy

  • a terápiában lényeges szerepet játszik az áttétel-viszontáttétel jelensége. Ráirányította a figyelmet a viszontáttélre, azaz a pacienssel kapcsolatos érzések és gondolatok megjelenésére a terapeutában, amellyel kétoldalúvá tette terápiás kapcsolatot, és a terápiás munka hatékonyságát.
  • a terapeuta nem kérdőjelezi meg a paciens szubjektív élményeinek valóság alapját, elfogadja azokat a beszámolókat, melyeket a páciens állít; vagy legalábbis olyan belső történésként, melyet a páciens valósnak érez.
  • a pszichoterápiában a humanista módszer is célravezet, az analitikusnak nem kell feltétlenül távolságtartónak lenni a pácienssel szemben, nem kell feltétlenül leküzdenie a viszontáttétel okozta érzelmi kötődést,
  • a páciensek által felidézett gyermekkori, felnőttek általi szexuális bántalmazás rendelkezik valóságalappal és ilyen esetekben ez tekinthető a pszichés megbetegedések traumatikus okának – ezzel a feltételezésével ellentmondott Freud azon álláspontjának, hogy a gyermekkorban elszenvedett szexuális atrocitásokról szóló élmények sokszor csak fantáziák, a pszichoszexuális fejlődés belső konfliktusainak kivetítései; ez a nézetkülönbség Ferenczi és Freud kapcsolatában végleg törést jelentett.

Életútja

szerkesztés
 
Emléktáblája: Budapest I. kerület Lisznyai utca 11.

Anyja Eibenschütz Róza, apja Fraenkel Bernát, akinek jól menő könyvesboltja volt a mai Széchenyi utca 13. alatti épület helyén, és a bolt fölött volt a lakásuk (1963-ban bontották le). Édesapját tizenhat évesen vesztette el. A mai Herman Ottó Múzeum papszeri épületében működő református gimnáziumban tanult kilencéves korától, és 1890-ben leérettségizett. Tanulmányait ezután Bécsben folytatta, 1890 és 1894 között.

Miután a bécsi egyetemen diplomát szerzett, 1898-tól katonai szolgálatot teljesített Budapesten, és több kórházban is dolgozott idegorvosként. 1908-ban felkereste Freudot, szoros barátság szövődött közöttük, élete ettől kezdve összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal. 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet. Amellett, hogy Freud számos új gondolata a Ferenczivel való levelezés és beszélgetés során alakult ki, Ferenczi maga is jelentős, eredeti tanulmányokkal gazdagította a lélekelemzés tudományát.

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Radó Sándor elérte Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon. Sigmund Freud is örömmel üdvözölte ezt a sikert.[3] A Tanácsköztársaság bukása után Ferenczit emiatt kizárták a Budapesti Királyi orvosegyesületből.[4]

Nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését: ilyen az „anya-gyerek” kapcsolat középpontba állítása, a viszontáttétel minden addiginál mélyebb átélése, a pszichoanalitikus folyamatban a kétszemélyes kapcsolat jelentőségének a felismerése. Leghíresebb tanítványai Bálint Mihály, Bálint Alice, Hermann Imre az ő gondolataiból indultak ki saját életművük megalkotásában. Noha az ő munkásságuk is jelentősen befolyásolta a pszichoanalízis modern fejlődését, a lélekelemzés „budapesti iskolájának” hírét és rangját máig Ferenczi Sándor neve fémjelzi.

Magyarul

szerkesztés
  • Lélekelemzés. Értekezések a psychoanalysis köréből; előszó Sigmund Freud; Szilágyi, Budapest, 1910
  • Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában; Nyugat, Budapest, 1912
  • Ideges tünetek keletkezése, eltűnése és egyéb értekezések a pszichoanalízis köréből; Dick, Budapest, 1914
  • A hisztéria és a pathoneurózisok. Pszichoanalitikai értekezések; Dick, Budapest, 1919
  • A pszichoanalizis haladása. Értekezések; Dick, Budapest, 1919
  • Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Pszichoanalitikai tanulmány; Pantheon, Budapest, 1928
  • A pszichoanalízis rövid ismertetése; Pantheon, Budapest, 1937
  • Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében. Válogatás Ferenczi Sándor tanulmányaiból; összeáll., sajtó alá rend., előszó Linczényi Adorján; Magvető, Budapest, 1982 (Magyar hírmondó)
  • Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Budapest, 1991
  • Klinikai napló, 1932; sajtó alá rend., jegyz. Judith Dupont, bev. Bálint Mihály, ford. Vég Katalin, szerk. Gellériné Lázár Márta; Akadémiai, Budapest, 1996
  • Technikai írások; Animula, Budapest, 1997 (A pszichoterápia klasszikusai)
  • Ferenczi Sándor a pszichoanalízis felé. Fiatalkori írások, 1897–1908; sajtó alá rend., szerk., bev., utószó Mészáros Judit, jegyz. Magyar László András, Mészáros Judit; Osiris, Budapest, 1999
  • Ferenczi Sándor; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Erős Ferenc; Új Mandátum, Budapest, 2000 (Magyar panteon)
  • Sigmund Freud–Ferenczi Sándorː Levelezés, 1908–1933, 1-6.; szerk. Eva Brabant, Ernst Falzeder, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal André, kéziratátírás Ingeborg Meyer-Palmedo, sajtó alá rend. Erős Ferenc, Kovács Anna, ford. Berényi Gábor, Schulcz Katalin, Székely Zsófia, Zay Balázs; Thalassa Alapítvány–Pólya, Budapest, 2000–2005
  • Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal; szerk. Erős Ferenc, Kovács Anna Székács Judit, ford. Bottka Petrik, Dobos Elvira; Thalassa Alapítvány–Imágó Egyesület, Budapest, 2010
  • Lélekelemzés. Értekezések a pszichoanalízis köréből; előszó Sigmund Freud; Belső Egész-ség, Onga, 2010

Ferenczi Sándor összes művei (2022–)

szerkesztés
  • 1. Ferenczi a pszichoanalízis felé. Preanalitikus írások, 1897–1908; szerk., sajtó alá rend. Mészáros Judit, jegyz. Mészáros Judit, Magyar László András; Oriold és Társai, Ferenczi Sándor Egyesület, Budapest, 2022
  • 2. Ferenczi, a katalizátor, 1908–1913; szerk. és sajtó alá rend. Harmatta János és Bókay Antal; Oriold és Társai, Ferenczi Sándor Egyesület, 2023
  • 3. Háború, forradalmak, pszichoanalízis, 1914–1919; szerk. és sajtó alá rend. Borgos Anna és Pető Katalin; Oriold és Társai, Ferenczi Sándor Egyesület, 2023
  • 4. A pszichoanalízis fejlődési céljai, 1920–1924; szerk. és sajtó alá rend. Kiss Tibor Cece, Kőváry Zoltán, Papp Barbara; Oriold és Társai, Ferenczi Sándor Egyesület, 2024
  • 5. Ősi folyamatok, terápiás technikák, 1924–1927; szerk. és sajtó alá rend. Bókay Antal és Harmatta János; Oriold és Társai, Ferenczi Sándor Egyesület, 2024

Szakirodalom

szerkesztés
  • Judith Dupont: Az idő fonalán... Analitikus útinapló; előszó, jegyz. Vincze Anna, ford. Weiszburg Anna; Oriold, Budapest, 2017
  • Benoît Peeters: Ferenczi Sándor. A pszichoanalízis fenegyereke; ford. Mihancsik Zsófia; Kossuth, Budapest, 2021

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52213/1879. Névváltoztatási kimutatások 1879. év 1. oldal 18. sor
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1092/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  3. ↑ Hatos 291. o.
  4. ↑ Hatos 293. o.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
 
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ferenczi Sándor témában.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Ferenczi_Sándor_(pszichoanalitikus)&oldid=27505549”